Rétvári nem árulta el, mennyi tanárt rúgtak ki és hányan mondtak fel tavaly szeptember óta

Rétvári nem árulta el, mennyi tanárt rúgtak ki és hányan mondtak fel tavaly szeptember óta

Hiába kérdezett rá írásban a jobbikos Ander Balázs, a belügyi államtitkár csak az eddigi ígéreteket hangoztatta.

Írásbeli kérdést nyújtott be Ander Balázs, a Jobbik országgyűlési képviselője „Oktatásügyi létszámolvasás” címmel. Az ellenzéki oktatáspolitikus eredetileg arra kérdezett rá Pintér Sándor belügyminiszternél:

  • Milyen következtetésre jutottak a „minden idők legszélesebb körű konzultációjának” eredményeit látván?
  • Rendelkeznek-e adattal arra vonatkozóan, hogy a tanárokat semmibe vevő „oktatáspolitikának” betudhatóan tavaly szeptember óta hány pedagógus mondott fel, illetve mennyit rúgtak ki, távolítottak el a közoktatási intézményekből?

A január 9-én beadott írásbeli kérdésre január 24-én érkezett válasz a Belügyminisztérium államtitkárától, Rétvári Bencétől. Ám, ahogy az az alábbiakból látható,

hiába kérdezett rá írásban arra, hogy a tanév kezdete óta mennyi tanárt távolítottak el vagy távozott az oktatásból, Rétvári nem szolgált pontos számokkal.

A kérdését bevezető Ander egyébként Rétvári egyik kapcsolódó, január 2-ai Facebook-posztjára hivatkozott, melyben az államtitkár arról számolt be, hogy a tavalyi, pedagógusok és szülők megkérdezésével lezajlott konzultációt előbbiek közül 24 ezren, utóbbiakból pedig 33 ezren küldték vissza a kormánynak. De Rétvári a decemberi, Pintér Sándorral, illetve 400 igazgatóval és tanárral történt egyeztetést is felidézte a videós bejegyzésben.

A Jobbik szakpolitikusa emlékeztetett, a KSH oktatásra vonatkozó előzetes adatközlése szerint a 2021/2022-es tanévben összesen 147 814 főmunkaidős pedagógussal számolhat a magyar közoktatás, az óvodától a szakképzésig. Ez alapján megállapítja, hogy „az államtitkár által nyilván fölfelé kerekített propagandaadat is csak 38 százalékos részvételi hajlandóságot mutat a konzultáció tekintetében”. 

„Lelkiismeretes tanáremberként természetesen örülök annak, hogyha végre meghallva az idők és a tanárok szavát a minisztérium érdeklődést mutat a pedagógusok irányába, de az önök konzultációi sajnos mindig inkább a pótcselekvés kategóriájába sorolhatók, mintsem a problémamegoldás felé mutató intézkedések körébe” – fogalmazott ennek kapcsán Ander Balázs, aki azt szorgalmazza, hogy a tanároknak mielőbb béremelést kapjanak, mivel szerinte az igazán komoly problémát a pedagógusok korfája, a pályaelhagyás és az utánpótlás nem kielégítő volta jelenti.

Rétvári Bence a belügyi tárca államtitkáraként a Jobbik képviselője által feszegetett témában a válaszát tehát azzal kezdte, hogy szerinte a párt nem híve a párbeszéden alapuló konfliktusok megoldásának. Majd a parlamenti frakció létszámcsökkenését hozta fel érvelése igazolásaként. Ezután az államtitkár kijelentette, hogy ők kíváncsiak a pedagógusok véleményére, ezért is küldték ki a két említett kérdőívet. Azt is taglalta, hogy mindezzel „azt a célt szolgálják, hogy a kormány folyamatosan tudja javítani a pedagógusok szakmai és anyagi megbecsülését, a pedagógus hivatás presztízsét, hiszen ez az egyik garanciája a jó minőségű oktatási rendszernek”.

Rétvári azt is írta, hogy a pedagógus konzultáció eredményeiről szóló összefoglalót az Új Köznevelés című folyóirat 2022 októberében megjelent 8. lapszámában „A pedagógusok körében végzett kérdőíves kutatások főbb tapasztalatai” címen olvasható. Emlékeztetett, hogy tavaly augusztus végétől mintegy négyezerrel nőtt az állami iskolákban az aktív pedagógus besorolással rendelkezők száma; emellett azt írta, az évről évre csökkenő gyereklétszám mellett a fő munkaviszony keretében foglalkoztatott pedagógusok száma 2010 óta 165 ezer és 170 ezer fő körül mozog. (Bár az idézett KSH-adatok ennél kevesebbről szólnak – a szerk.)

Az államtitkár korábbi szavait megismételve azt írta, a kormány elkötelezett, és mindent megtesz a pedagógus-béremelés érdekében, majd azzal folytatta: 2023-ban a már megvalósult 10 százalékos béremelés helyett csaknem 21 százalékos, 2024-ben 25 százalékos, 2025-ben pedig 29-30 százalékos lehet a béremelés mértéke.

Rétvári arra is kitért, hogy terveik szerint a halmozottan hátrányos helyzetű térségekben dolgozó pedagógusok bére nem a diplomás átlagbér 80, hanem 90 százaléka lehet. Állítása szerint „ha az Európai Bizottság nem tartja vissza” az uniós pénzeket, akkor elérhető, hogy három év alatt egy tanár átlagfizetése körülbelül 777 ezer forintra emelkedjen. (Ez a jövőben ígért összeg természetesen bruttóban értendő – a szerk.)

Erre Ander Balázs kedden egy Facebook-bejegyzésben reagált, melyben azt írta, eléggé egyértelmű kérdést tett fel, az ezzel kapcsolatos adatok pedig egzaktnak tekinthetők. Pintér Sándorék bizonyára ismerik is a pontos számokat – jegyezte meg, majd a konkrét elbocsátásokat és felmondásokat ismertető választ hiányolta.

Rétvári válaszából ugyanis valóban nem derült ki, mégis hány pedagógus mondott fel, illetve mennyit rúgtak ki, távolítottak el a közoktatási intézményekből.

Ander egyébiránt ezzel kapcsolatosan újabb kérdésként azt is megfogalmazta, vajon miért titkolóznak Pintér Sándorék.