Az Országgyűlés 119 igen, 40 nem szavazattal és 15 tartózkodás mellett fogadta el kedden Palkovics László innovációért és technológiáért felelős miniszter törvényjavaslatát az új szakképzési törvényről, amelyet a szakmai szervezetekkel való egyeztetés nélkül fogadtak el.
az Innovációs és Technológiai Minisztérium javaslata szerint a 2020/2021-es tanévtől átalakul a szakképzés intézményi szerkezete. A szakképző intézményeknek két típusa lesz:
Az ötéves képzés egyesíti a gimnázium és a szakmatanulás előnyeit. Matematikából, magyarból, történelemből és egy idegen nyelvből ugyanazt a tantervet, ugyanolyan óraszámban kell elsajátítani, mint a gimnáziumban. Ezekből a közismereti tantárgyakból érettségi vizsgával zárul az oktatás.
A technikumban érettségizőnek nem kell ötödik érettségi tantárgyat választania, mivel a szakmai vizsga - emelt szintű vizsgaként - beszámít az érettségi tantárgyai közé. Az öt év elvégzése után a tanuló egyszerre kapná kézhez az érettségi bizonyítványt és a technikusi oklevelet. A megszerezhető technikus szakképzettség középvezetői szintű ismereteket biztosítana.
A jogszabály újdonsága az úgynevezett "dobbantóprogram", amely az általános iskolát el nem végző, magatartási és tanulási zavarokkal küzdő, az iskolai rendszerű oktatásban lemaradó tanuló, illetve képzésben részt vevő diák felzárkóztatását szolgálja, a későbbiekben pedig egy részszakma megszerzését biztosítja.
A KDNP kezdeményezésére bele került az is a jogszabályba, hogy a tanuló törvényes képviselője - a gyermek gazdasági és társadalmi életben való önálló részvétele esélyeinek elősegítése érdekében - köteles gondoskodni arról, hogy a tankötelezettségét teljesített kiskorú gyermeke vagy a nevelése alatt álló kiskorú tanuló kimaradása esetén tizennyolc éves koráig, de legalább egy részszakma megszerzéséig tanulmányokat folytasson.
Szakmai egyeztetés nélkül vezetné be az új szakképzési törvényt a kormányzat
Kedden tárgyalja az osztrák minta alapján tervezett új szakképzési törvényt a kormányzat, de egyelőre még hivatalos tájékoztatás sincsen arról, hogy a mostani végzős általános iskolások hogyan folytathatják tovább tanulmányaikat. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium javaslata szerint a 2020/2021-es tanévtől átalakul a szakképzés intézményi szerkezete. A szakképző intézményeknek két típusa lesz:
A törvény szerint már nem minősülnek közalkalmazottnak a szakképzésben dolgozó pedagógusok. A törvény szerint szakképző intézmény alkalmazottja az eddigi közalkalmazotti státus helyett munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban állhat. Az ITM helyettes államtitkára a változásról azt mondta, a szakképzésben a követelmények jelentősen eltérnek a közneveléshez képest. A szakképzésben a tanárok a törvény alapján oktatóknak minősülnek, foglalkoztatásuk a munka törvénykönyvének hatálya alá kerül. Ennek indoka, hogy a közalkalmazotti bértábla a szakképzés számára nem felel meg, hiszen a műszaki végzettségű oktatókat csak versenyképes fizetéssel lehet a tanári pályán tartani, és a tapasztalt szakemberek részvétele is csak így biztosítható a szakképzésben.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) elutasítja az új törvényt, ugyanis véleményük szerint ez a rendelkezés egy
Trójai Faló.
A szakszervezet álláspontja szerint a szakképzési törvényjavaslat elfogadása miatt munkajogi szempontból egyértelműen a teljes kiszolgáltatottság és jogfosztottság állapotába juttatja az amúgy is túlterhelt (szak)oktatókat.
Teljes kiszolgáltatottság és jogfosztottság vár a pedagógusokra?
Nagyon komoly felzúdulást váltott ki a pedagógusok között a kormány szakképzésre vonatkozó elképzelése. A szakképzési törvény módosítása - egyebek mellett - azt is tartalmazza, hogy a szakképzésben résztvevő oktatók közalkalmazotti státusza megszűnik, rájuk a továbbiakban a munka törvénykönyve vonatkozna. A szakszervezetek szerint a szakképzési törvény csupán trójai faló, és utcára mennek.
Értékelésük szerint a közalkalmazotti státusz hatálya alá tartozó több százezer foglalkoztatott jelenleg Magyarországon az egyetlen valóban relatíve erős jogvédelemmel és garanciákkal rendelkező foglalkoztatotti csoport.
"Ne legyenek illúzióink, a szakképzési törvény módosítása e tekintetben csak a trójai faló, hamarosan egész Trója elesik, csak az a kérdés, az igazak álmát alusszák-e majd a közalkalmazottak vagy legalább a hangjukat hallatják..."
Emlékeztetnek arra is, hogy a munka törvénykönyv hatálya alatt a szakszervezeti tisztségviselők és az üzemi tanácsi elnökök kivételével valamennyi munkavállaló viszonylag könnyedén kirúgható lesz felmondással, és jóval olcsóbban, mint most. A felmondási idő jóval kevesebb – maximum 90 nap – lesz, mint a felmentési idő, amely akár 60 nap + 6 hónap is lehet. Emellett a végkielégítés is legfeljebb 6 hónap, míg a közalkalmazottak esetén nyolc hónap.
Megszűnik a jubileumi jutalom intézménye, megszűnik a kötelező felmentés a 40 év szolgálati időt elérő nők számára, a munkabér az lesz, ami a munkaszerződésbe bekerül.
"Van valaki, aki azt gondolja, hogy a felek alkupozícióban lesznek, sőt a szakoktató magasabb bért fog kialkudni, mint ami jelenleg a pedagógus illetménytábla alapján jár?"
Állásfoglalásuk szerint a módosítás kidolgozatlan, nem egyértelmű, láthatóan nem is átgondolt.
A kormány állítása szerint azért volt szükség arra, hogy a szakképzésben résztvevők státuszát megváltoztassák, (vagyis azt, hogy közalkalmazottból munkavállalókká váljanak) mert így jobb és rugalmasabb feltételeket tudnak majd biztosítani. A kormány szerint ezek után könnyebb lesz a „béralku”.
A jogszabály szakaszosan lép hatályba, legtöbb paragrafusa 2020. január l-jétől hatályos, a szakképzési hozzájárulással kapcsolatos rendelkezései azonban csak 2021. január l-jétől.