Megjelent a Magyar Közlönyben Pintér Sándor belügyminiszter közleménye arról, hogy a mezőgazdasági művelésre használt talaj vízháztartási adatai és a hidrometeorológiai előrejelzések figyelembevételével az ország egész területén megállapította a tartósan vízhiányos időszak kezdetét április 20-tól.
Az aszály időszak elrendelését Nagy István agrárminiszter is szorgalmazta. Arra emlékeztetett, hogy a 2020-as év átlagos hőmérsékletű és száraz januárral kezdődött, egy igen enyhe és a közepesnél kissé csapadékosabb februárral folytatódott, amit a megszokottnál kicsit melegebb március követett, április első 12 napjában pedig gyakorlatilag alig hullott csapadék.
Nagy István szerint a csapadékhiány miatt kialakult aszálykárok jelentős mértékű növekedése a Mezőgazdasági Kárenyhítési Rendszerbe érkezett bejelentések alapján is érzékelhető. Április 6-ig 16 aszálykárt jeleztek, amelyek összesen 616,59 hektár területet érintettek.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) aszályindexe szerint jelenleg már az egész országban kialakult az aszály.
Az OMSZ legfrissebb aszályinfója szerint a talajok felső 20 centiméteres rétege továbbra is igen száraz, a növények számára hasznosítható vízmennyiség mindössze 20-35 százalékát tartalmazza. A 20 cm alatti talajrétegek vízellátottsága egyelőre lényegesen kedvezőbb ennél, a késő őszi illetve téli csapadék feltöltötte a mélyebb rétegeket.
Az őszi kalászosok és az őszi káposztarepce ilyenkor, április-május hónapokban igénylik a legtöbb csapadékot, a csapadékhiány egyre érzékenyebben érinti őket. Ha továbbra sem érkezik számottevő eső, és a levegő páratartalma is a mostani alacsony értékeken marad, a száraz időben a repce a kelleténél hamarabb elvirágzik, ezért nem kötődik jól, és a búza valamint árpa fejlődése is elmarad az optimálistól. A kapás növények vetéséhez a talaj hőmérséklete már elérte az ideális értéket, a jó magágyhoz azonban szintén nedvességre lenne szükség.
Az előttünk álló hét első felében marad a napos, száraz, gyakran szeles, mérsékelten meleg időjárás. Csapadék egyáltalán nem várható, így a talaj felső rétegének további száradására lehet számítani. Péntektől kissé labilizálódik a légkör, több lesz a gomolyfelhő, és a hétvégén egy-egy zápor, zivatar is előfordulhat, nagyobb területre kiterjedő csapadék azonban ekkor sem valószínű.
Tavaly Pintér Sándor március 29-én rendelte el az a tartósan vízhiányos állapotot.
A füsti- és molnárfecskék fészekanyaga az út pora, amennyiben az kellő mennyiségű vizet kapva sárrá válik. A szárazság miatt azonban a fecskék nem találnak maguknak sarat, amiből megépíthetnék, tatarozhatnák a fészkeiket. Ezen a természetes és a kihelyezett mesterséges fészkek, fészektelepek közelében sárgyűjtőhelyek létesítésével és fenntartásával lehet segíteni. A szakemberek azt javasolják, hogy kisforgalmú utak földes padkáján, gyártelepek udvarán slag vagy vödör segítségével asztalnyi területet iszapoljunk be, majd addig locsoljuk a vizet, amíg a talaj többet már nem tud beszívni. Ezt követően - az időjárástól, a csapadékviszonyoktól függően - néhány naponta locsoljuk a területet, folyamatosan lágy saras állagban tartva azt. Ilyen sárgyűjtőt a kertben is lehet létesíteni, de alkalmazhatunk tálcás sárgyűjtőhelyet is, amely erkélyen, tornácon is használható.