A lengyel választásokon leszereplő kormánypárti erők nem törődnek bele, hogy vége a kormányzásuknak. Miután október 15-én nem sikerült többséget szereznie a lengyel törvényhozásban, az eddig kormányon lévő jobboldali-populista Jog és Igazságosság (PiS) az ellenzékből próbált koalíciós partnert átcsábítani, eredménytelenül. A Jaroslav Kaczinsky-féle formáció ezért komoly költekezésbe és időhúzásba kezdett. A Népszava azt írja, ez utóbbi amiatt szükséges, hogy eltüntessék az eddigi törvénysértések nyomait.
Ugyanakkor a lengyel sajtó megtudta: a titkosszolgálatok gyorsított közbeszerzést írtak ki iratmegsemmisítőgépekre. Nyilvánosságra került az is, hogy a CBA korrupcióellenes ügynökség, az izraeli eredetű Pegazus kémszoftver fő használója Lengyelországban vezetői tanácskozást tartott, ahol az ellenzék – elsősorban a Harmadik Út középpárt politikusainak – fokozott megfigyelésére adtak ki utasítást, azzal, hogy a megszerzett hanganyagok a kormánysajtóhoz jutnak majd. Egy ügynök viszont értesítette a célba vett politikusokat.
Przemyslaw Czarnek oktatási miniszter 400 millió zlotyt (kb. 32 milliárd forint) akar kiosztani az év végéig a számára kiválasztott intézményeknek és szervezeteknek, így eltüntetve a pénzt is a nyomokon túl.
Czarnek a PiS konzervatív-nacionalista ideológiájának egyik fő alakja még a napokban is arról beszélt, hogy koalíciós tárgyalásokat folytatnának a parasztpárttal. Ezt azonban szinte rögtön cáfolták.
Lengyelország szempontjából a lap szerint azért volna létfontosságú mielőbb megalakulnia az új kormánynak a három ellenzéki koalíció szövetségéből, mert a befagyasztott uniós alapokhoz nagyobb eséllyel juthatnának hozzá a várt mérföldkövek teljesítésével.
Eurómilliárdok sorsa a tét, ezt viszont a még hivatalban lévő PiS igyekszik akadályozni.
A nyilvánosság és az értelmiség egy része az ellenzéki vezetőktől azt sürgeti, hogy gyors tisztogatásra, bírósági eljárásokra, az alkotmánysértő politikusok mielőbbi elítélésére kerüljön sor. Arról folyik a diskurzus, kiket citáljanak az Állambíróság elé, hogy eltávolítsák a közéletből az alkotmányos rendet súlyosan sértő politikusokat.
Az időhúzás főszereplője Andrzej Duda elnök. Ő csak kedden kezdett hozzá a parlamenti pártok vezetőivel való konzultációhoz.
Az államfő ugyanis előbb a kisebbségben maradt PiS, s később az összeállt ellenzék képviselőivel tárgyalt.
Lengyel források nyomán azonban az ellenzék nem hajlandó a PiS menetrendjét követni. Nyilatkozatban rögzítik: koalíciót alkotnak és Donald Tuskot jelölik miniszterelnöknek. A sajtóhírek szerint megállapodhattak már a kormánylistában és a legfontosabb állami funkciók elosztásában is. A fő ellenzéki erő, a Polgári Koalíció (KO) viszonylag kevés tárcát kért magának, s valószínűleg a Baloldal kapja az oktatási és szociális minisztériumok vezetését.
(Címlapkép: Jaroslaw Kaczynski lengyel miniszterelnök-helyettes, a Jog és Igazságosság Pártjának (PiS) elnöke szavaz a lengyel parlamenti választásokon Varsóban 2023. október 15-én. MTI/AP/Petr David Josek)