Új elnöki ciklusa egyik fő céljának a "különleges hadművelet" feladatainak teljesítését nevezte meg a háború szótól óvakodó Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőre virradó éjjel a moszkvai választási központjában - írja az MTI.

"Mindenekelőtt a különleges hadművelet keretében kell megoldani a feladatokat, erősíteni kell a védelmi képességeket, erősíteni kell a fegyveres erőket. Ez nagyon jó ütemben és kiváló minőségben történik"

- hangoztatta Putyin a Vendégudvarban a háromnapos elnökválasztás befejeződése után megtartott sajtótájékoztatóján.

Az újrázó elnök azt mondta, hogy Oroszország jelenleg "az aktív védelem folytatásánál egy kicsit többet tesz" az orosz-ukrán háborúban. Putyin szerint Moszkvának gondolkodnia kell azon, hogy kivel tárgyaljon majd az ukrajnai békekötésről.

A háborúzó elnök megköszönte választási stábja önkénteseinek és a választóknak a bizalmat és a voksokban kifejezett egységet. A magas részvételt a kialakult helyzettel, illetve azon események drámaiságával magyarázta, amelyen Oroszország keresztülmegy. Azt hangoztatta, hogy szerinte megvannak a feltételek ahhoz, hogy Oroszországot erősebbé, hatékonyabbá tegyék, és azt ígérte, hogy a hatalom az összes meghirdetett fejlesztési célt el fogja érni.

Arra kérdésre, hogy lehetséges-e a konfliktus Oroszország és a NATO között, az elnök azt mondta, hogy a mai világban minden lehetséges.

Hangot adott véleményének, hogy ebben az esetben a világ egy lépésre kerülne a teljes körű harmadik világháborútól, és megjegyezte, hogy meglátása szerint ebben aligha lehet bárki is érdekelt - jelezte Putyin.

A nemrégiben börtönében gyanús körülmények közepette elhunyt Alekszej Navalnij ellenzéki politikussal kapcsolatban bejelentette, hogy nem sokkal Navalnij halála előtt beleegyezett abba: az elítéltet cseréljék ki nyugati börtönökben ülő oroszokra. Közölte, hogy állítólag egyetlen feltétele volt: az, hogy Navanij a csere után ne térjen vissza Oroszországba.

Az orosz ellenzéki vezető elhunytával kapcsolatban cinikusan megjegyezte, hogy

"ilyen az élet, semmit sem lehet tenni".

A Moszkva ellen az ukrán oldalon harcoló orosz alakulatokkal kapcsolatban arra figyelmeztetett, hogy Oroszországban nincsen ugyan halálbüntetés, de minden árulót, aki fegyverrel a kezében szállt szembe a hazájával, azonosítani fognak.

"Mindig, most és a jövőben is úgy fogunk bánni ezekkel az emberekkel, mint akik háborús övezetben vannak. Úgy fogjuk tekinteni őket, mint akik fel vannak fegyverezve. Minden bűnüldöző szervet arra utasítunk, hogy mindenkit név szerint azonosítsanak, és tegyék meg a megfelelő intézkedéseket azokkal szemben, akik fegyverrel harcolnak Oroszország ellen. Nem hagyunk nekik békét. Erről tudniuk kell" - rögzítette az államfő.

Az orosz területre való betörésekkel próbálkozó "terrorista" alakulatoknak Putyin ugyanazt a sorsot jósolta, mint amely a második világháború során árulóvá vált Andrej Vlaszov szovjet tábornok hadseregét érte utol.

A most befejeződött orosz elnökválasztást az önáltató Vlagyimir Putyin demokratikusnak nevezte, a nyugati országok reagálását pedig várhatónak, mert szavai szerint ők fegyveresen küzdenek Oroszország ellen, és megpróbálják feltartóztatni a fejlődését.

Putyin a voksok 80 százalékának összesítése alapján 87,15 százalékon áll az orosz Központ Választási Bizottság (CIK) éjfél után közzétett adatai szerint.

A hivatalban lévő és maradó államfő több mint 58 millió szavazatot kapott, ez a legmagasabb szám az orosz elnökválasztások több mint 30 éves, 1991-ben elkezdődött történelmében.

Frissítés: történelmi rekord a részvételi arányban

A szavazatok 87,29 százalékát kapta meg az orosz elnökválasztáson Vlagyimir Putyin hivatalban lévő államfő a jegyzőkönyvek 99,75 százalékának feldolgozása után - jelentette be Ella Pamfilova, az orosz központi választási bizottság elnöke.

Pamfilova szerint

az elnökválasztás részvételi aránya 77,44 százalékos volt, s ez történelmi rekord Oroszországban.

A bizottság elnöke úgy vélte, a magas részvétel annak köszönhető, hogy az elnökválasztás három napig tartott, és hogy bevezették a "mobilszavazó" rendszert, amely lehetővé tette a lakcímhez nem kötött voksolást. A Nyugat által Oroszországra gyakorolt külpolitikai nyomást is a mozgósító tényezők közé sorolta.

Pamfilova bejelentette, hogy a szavazáson 87 113 127 választópolgár vett részt. (Oroszország lakossága idén január elején 146 203 600 volt, az újonnan elcsatolt területek adatai nélkül.) Az orosz külügyminisztérium szerint külföldön nem végleges adatok szerint több mint 372 ezren voksoltak.

Az előző elnökválasztási részvételi rekord 1991-ben, még az Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaságban született, 74,66 százalékkal. Akkor hat jelölt vett részt a megmérettetésben: Borisz Jelcin, Nyikolaj Rizskov, Vlagyimir Zsirinovszkij, Aman Tulejev, Albert Makasov és Vagyim Bakatyin.

A Pamfilova által hétfőn kihirdetett előzetes eredmény szerint

Putyin vetélytársai közül Nyikolaj Haritonov, az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja parlamenti képviselője 4,3, Vlagyiszlav Davankov, az Új Emberek párt házelnök-helyettese 3,84, Leonyid Szluckij, Oroszország Liberális Demokrata Pártja parlamenti bizottsági elnöke pedig 3,21 százalékot kapott.

A választási bizottság elnöke a hivatalos végeredmény kihirdetését csütörtökre ígérte.

(Címlapkép: Vlagyimir Putyin orosz államfő interjút ad Tucker Carlson amerikai médiaszemélyiségnek a moszkvai kormányzati negyedben, a Kremlben 2024. február 9-én. MTI/EPA/Szputnyik/Kreml pool/Gavriil Grigorov)