Balczó Zoltán a felszólalásában leszögezte, a területi autonómia az Európai Unió értékei közé tartozik, ugyanakkor vannak olyan országok, amelyek elfojtják az ilyen törekvéseket. Ennek kapcsán elmondta: Romániában az állam elutasítja a többségében magyarok lakta Székelyföld autonómiájának még a felvetését is, és egyre fenyegetőbben lép fel a magyar lakossággal szemben.
A Jobbik európai parlamenti képviselője emlékeztetett rá, hogy a közelmúltban a székelyföldi Beke István és Szőcs Zoltán (mindketten a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagjai) bírósági ítélete váltott ki felháborodást. A bukaresti táblabíróság pirotechnikai eszközökkel elkövetett bűncselekményekért szabott ki rájuk egy évnél kevesebb, vizsgálati fogsággal már letöltött börtönbüntetést. Majd a legfelsőbb bíróság bizonyítás nélkül átminősítette cselekedetüket terrorcselekménnyé, és öt év börtönre ítélte őket.
Balczó Zoltán rámutatott, az Európai Parlament rendszeresen foglalkozik a világ különböző helyein elkövetett egyedi emberi jogsértésekkel. Itt lenne az ideje, hogy a tagországainkban előforduló ilyen eseteket is megtárgyaljuk – jelentette ki.
Románia nem téma az Európai Parlamentben, Magyarország igen
Az Európai Parlament kedden vitatja meg a többek között a magyar jogállamiság helyzetét kritizáló Sargentini-jelentést. Az EP-képviselők szerdán dönthetnek annak elfogadásáról vagy elutasításáról. A jelentés elfogadásához az összes képviselő legalább felének, és a jelenlévők kétharmadának kell szavaznia. Ujhelyi István szocialista EP-képviselő hétfőn úgy értesült az Európai Parlament Jogi Szakszolgálatától, hogy a szavazásnál a tartózkodás nem befolyásolja majd a végeredményt.A két székely fiatalt július végén szállították át a dél-romániai Margineniben működő fokozottan védett börtönbe. A margineni-i börtönben a tíz évnél hosszabb büntetést töltő elítélteket tartják fogva. Korábban Csóti György, a budapesti Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója kijelentette: három síkon következnek lépések az elítélt fiatalok ügyében. Egyfelől az ügyvédek nyújtanak be jogorvoslati kérelmet a legfelsőbb bírósághoz, de ezzel párhuzamosan a jogvédő intézet az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul. Csóti György úgy vélte, jó esély van a strasbourgi jogorvoslatra, arra, hogy az emberi jogok bírósága megbírságolja Romániát, és perújrafelvételt rendeljen el.
Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának (EMT) elnöke - szintén július végén - Klaus Iohannis román államfőhöz fordult, hogy adjon kegyelmet az elítélt székelyföldi fiataloknak, mert erősen megkérdőjelezhető ítélet született.
Beke István és Szőcs Zoltán mellett korábban számos hazai és határon túli civil, illetve politikai szervezet is felszólalt, demonstrált.
(fotó: Kovács Tamás / MTI)