Bencze János: Ha nem teszünk valamit, nemsokára egy sivatagban fogunk élni!

Bencze János: Ha nem teszünk valamit, nemsokára egy sivatagban fogunk élni!

Leginkább az agráriumot sújtja az elsivatagosodás veszélye, ami a Homokhátságot érinti leginkább. Az akkumulátorgyárak telepítése pedig csak tovább terheli a magyar vízhálózatot - érvelt a Jobbik képviselője.

Magyarországon már a kínai és koreai akkumulátorgyáraktól függetlenül is vízhiány van, ami különösen súlyosan érinti a Homokhátságot. Ez a hazánk területének mintegy tizedét kitevő terület a lakosság nagyjából tíz százalékának ad otthont, és a korábban kiemelten fontos szerepet játszott a mezőgazdasági termelés szempontjából. A vízhiány azonban lassan tragikus méreteket ölt, és elmaradtak a Fidesz-kormány által a probléma megoldására beígért milliárdok – mondta Bencze János, a Jobbik-Konzervatívok agrárügyi szakpolitikusa, aki a Homokhátságot érintő vízhiányról és a kormány felelősségéről beszélt kedden az Országgyűlésben.

A víz az élet. Ezt istenigazából azok értik igazán, akik egy sivatagban élnek. És Magyarországon sajnos ez megvalósulni látszik

– érzékeltette a probléma komolyságát a jobbikos képviselő.

Rámutatott: a Homokhátság vízpótlásából a kormány egyszerűen kivont 400 milliárd forintot. „Kivonták azt a 400 milliárd forintot, ami az életet jelentené az ország egytizedének” – jelentette ki.

Bencze János ellátogatott a Homokhátságra, bejárta az érintett területeket, beszélt helyi gazdákkal, és polgármesterekkel, köztük kormánypárti polgármesterekkel is. Egyöntetűen azt mondták, hogy óriási a probléma. Mindenki reménykedett abban, hogy a Fidesz-kormány be fogja tartani az ígéretét, meg fogja valósítani a terület vízellátásával kapcsolatos terveit. Az ellenzéki politikus emlékeztetett: a terveket megszavazták a parlamentben, megvolt rá a pénz is, mégsem lett belőlük semmi. A Homokhátságon lakók pedig „azzal szembesültek, hogy nemsokára egy sivatagban fognak élni”.

Mert a föld az nem hazudik. Az a föld, ami elveszíti a víz készletét, akár a mélyebben fekvőket, akár a felszínieket, az tönkre fog menni

– mutatott rá Bencze János.

A probléma pedig tovább fog gyűrűzni a Homokhátságról: a sivatagosodás a tágabb környezet kiszáradását is magával vonja, mert ha nem lesznek esők, nem lesz párolgás, ami a természetes légköri jelenségek megszűnéséhez vezet – összegezte hidrológusokkal, geológusokkal és meteorológusokkal folytatott folytatott konzultációi alapján Bencze János.

Hallottuk sokszor azt az indoklást, hogy ezért, amazért nincs pénz ezekre a projektekre, tehet róla Brüsszel, tehet róla mást, tehetnek a pirézek, bárki, most talán Magyar Péter, de ez nem igaz

– sorolta a Fidesz kifogásait a jobbikos képviselő, majd rámutatott az igazságra: a kormány Magyarország 10 százalékával szemben, területileg és lakosságilag is előnyben részesítették a ferihegyi repülőtér visszavásárlását.

„A ferihegyi repülőtér visszavásárlására háromszor annyi pénzt fordítottak, mint ami a Homokhátság projektre ment volna” – szögezte le. Bencze Jánosban felmerült a kérdés, hogy mégis miért történt ez így, kinek volt fontosabb a Liszt Ferenc Repülőtér, mint a magyar termőföldek védelme, kinek az üzleti érdeke fűződik ehhez.

Magyarország, Kína, Mészáros Lőrinc érdeke? Miért erre költötték a pénzt? Miért nem teljesítették azt, amit önök megígértek a Homokhátságon élőknek?

Bencze János hangsúlyozta, hogy víz nélkül nem lehet megállítani az elsivatagosodást, így pedig nem lehet mezőgazdasággal foglalkozni. Kiemelte: igenis lehet homokon termelni, amit a Homokhátságon élők szorgalmukkal, tisztességükkel és küzdelmeikkel bizonyítottak. De ehhez víz kell, a vízhez pedig pénz.

A Jobbik-Konzervatívok agrár szakpolitikusa követelte a kormánytól, hogy biztosítson anyagi forrást a Homokhátság vízellátásának megoldására, mert nem csak hazánk területének 10 százalékáról és a magyar lakosság tizedének élőhelyéről van szó, de az egész ország mezőgazdaságáról is.

(Címlapkép: Béli Balázs/Alfahír)