A lap emlékeztetett rá, hogy amióta Horvátország az EU tagjává vált, csak egy kezdeményezés váltott ki nagyobb figyelmet, mégpedig a minden európait megillető alapjövedelem ügye. Bár Horvátországban ez az ötlet elegendő támogatót tudott maga mögé állítani, a többi tagállamban nem talált táptalajra.
A vecernji.hr arra is felhívta a figyelmet az Európai Bizottság által jóváhagyott aláírásgyűjtés kapcsán, hogy ellentétben Svájccal, ahol az összegyűjtött aláírások kötelezik a kormányt a referendum kiírására, az EU mindössze csak arra köteles, hogy „komolyan áttekintse a polgárok elvárásait”, és három hónapon belül választ adjon rájuk.
A lap közölte az Eurostat adatait, amelyek szerint 2015-ben az átlagos évi nettó jövedelem Bulgáriában 4 ezer euró volt, míg Luxemburgban 35,5 ezer euró. Magyarországon az egyéni éves jövedelem 8 ezer euró körül alakult, Horvátországban és Csehországban 10 ezer euró körül, míg Ausztriában és Németországban 30 ezer euró körül.
Zvonimir Savić, a Horvát Gazdasági Kamara elemzője elmondta: a bérkülönbségek oka mindenekelőtt a különböző fejlettségi szint. Így a legfejlettebb európai ország GDP-je 5,7-szer nagyobb a legfejletlenebbénél, miközben a bérköltségek közötti arány egy a tízhez.
„Bizonyos, hogy az ilyen különbségeket csökkenteni kell, de fontos, hogy ezt milyen módon tesszük. A fizetések emelkedésének összhangban kell lennie a termelékenység növekedésével, elkerülendő a makroökonómiai egyensúly-hiányokat, és a gazdasági növekedés veszélyeztetettségét”
- nyilatkozta Savić, aki szerint a fizetések kiegyenlítése csak stratégiai cél lehet, melyet mindenekelőtt az ország gazdasági struktúrájának fejlesztését célzó intézkedésekkel lehet elérni. Savić arra is kitért, hogy az európai költségvetés harmada az európai országok fejlettségbeli különbségeinek csökkentésére lett elkülönítve, és ebből Horvátország 2020-ig 8,6 milliárd eurót hívhat le. Az egyik meghatározó fő terület, melyen a Bizottság már dolgozik, éppen a nemek közötti bér-, jövedelem- és nyugdíjkülönbségek csökkentése. A nők átlagosan 16 százalékkal keresnek kevesebbet.
A horvát lap megemlíti, hogy a polgári kezdeményezés nyilatkozatának aláírói között található Frano Čirko, a Megújulás Generációja - GO! jobboldali párt alapítója (az Alfahír interjúját ITT olvashatja).
Március 14-én, Budapesten nyolc kelet-európai ország, Magyarország, Horvátország, Lengyelország, Szlovákia, Románia, Bulgária, Lettország és Észtország képviselőinek részvételével széles körű európai polgári kezdeményezés indult az európai bérunióért.
Európai bérunió: Kelet-Közép-Európa igazságot és egyenlőséget kér
„A mai nap annak a bizonyítéka, hogy közös célok érdekében képesek vagyunk összefogni" - jelentette ki Vona Gábor, a Jobbik elnöke az európai béruniót kezdeményező budapesti konferencia nyitóbeszédében. Szerinte a részt vevő országok képviselői az első csatát megnyerték, de még egy hosszú küzdelem előtt állnak, amíg elérhetik céljukat.