A Világgazdasági Fórum által évente Davosban tartott gazdasági csúcstalálkozó kistestvérének tekinthető a dél-lengyelországi Krynica-ban 1992 óta megrendezésre kerülő, a közép- és kelet-európai régió politikai és üzleti vezetőit felsorakoztató fórum.
A fórumot Zygmunt Berdychowski lengyel politikus indította útjára és azóta minden év szeptember első felében kerül megrendezésre a varsói Keleti Tanulmányok Intézet jóvoltából.
Idén 27. alkalommal rendezik meg a gazdasági fórumot, amire több mint 3000 részvevőt várnak. Összesen hatvan ország képviselteti magát Európából, Ázsiából és Amerikából, állam- és kormányfők, politikusok, gazdasági vezetők és a kulturális élet legfontosabb szereplői révén.
Mivel a fórum célja, hogy a régió szempontjait szem előtt tartva vitassák meg a részvevők a világ aktuális kérdéseit, biztosak lehetünk benne, hogy az idei évben nagy hangsúlyt fektetnek a nyugati államokban történt változások Kelet-Európára gyakorolt hatásaira.
A 180 panelbeszélgetésen szó lesz az Egyesült Államok és az Európai Unió viszonyáról, a nyugat-európai választások milyen kihatással lehetnek Kelet-Európára, Moszkva és Brüsszel kapcsolatáról, valamint Ukrajna, Moldova és Grúzia integrációjának állásáról is.
A krynicai fórum idei fő beszélgetésein hét ország állam-, illetve kormányfői vesznek részt a meghívott tizenkettőből, a téma pedig Európa jövője és Andrzej Duda lengyel államfő tervezete lesz a három tenger együttműködésről, amely a Balti-, a Fekete- és az Adriai-tenger között fekvő országokat foglalja magába.
KÉTSEBESSÉGES EURÓPA
Vona Gábor a „Kétsebességes Európa vagy két Európa” névvel ellátott panelbeszélgetésen szólal fel, aminek központi témája, hogy a Brexitet követően több vezető EU állam is felvetette a kétsebességes Európa gondolatát, ahol az EU-t és az eurózóna országait a föderáció irányába mozdítanák el, így Németország és Franciaország globális nagyhatalommá léphetne elő. Az USA elfordulása és a britek kilépése arra ösztönzi az erősebb államokat, hogy új szövetséget hozzanak létre, ebből pedig úgy néz ki, hogy a legtöbb keleti állam kimarad és a perifériára szorul.
Még inkább, mint eddig. A Jobbik elnöke minden bizonnyal a bérunióval kapcsolatos elképzeléseit fogja prezentálni a panelbeszélgetésen, ami valójában az EU nagyon sok jelenlegi problémájára jelenthetne megoldást. Ugyan más nézőpontból, de mind a keleti, mind a nyugati államok válláról vehetne le terheket a bérkiegyenlítés, és megakadályozhatná az EU kettészakadását is.
EGYSÉGES MARAD-E A V4
A találkozó másik érdekessége, hogy a Visegrádi Négyek egységét megbonthatja-e a fent említett vízió. A kétsebességes Európa egyik fő támogatója ugyanis az új francia elnök Emmanuel Macron, aki két hete tett látogatást Ausztriában, ahol nyilvánvalóvá tette, hogy az Austerlitzi Hármak formációt inkább támogatná, mint a Visegrádi Négyeket. Ausztria és Szlovákia már az eurózóna tagjai, és júniusban Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök is feszegette a Csehországban népszerűtlen euró bevezetésének kérdését, annak érdekében, hogy ne maradjanak a le az EU fősodratától egy esetleges szakadás során.
A Hospodárské Noviny cseh gazdasági és politikai napilap külpolitikai szakértője augusztus közepén cikkezett arról, hogy a tavalyi fórumot teljes egészében a magyar-lengyel páros uralta, ami szintén éket vert a V4-ek közé. Mint írja a mai lengyel és magyar vezetés tökélyre fejlesztette a füstfelhők kibocsátását, azaz hogy populáris témákkal elvonja a társadalom figyelmét a kormányzásuk negatívumairól, amit ezeken a konferenciákon csak tovább erősítenek. Ha idén is hasonló lesz a hozzáállásuk lehet, hogy valóban elgondolkodnak a csehek és a szlovákok, hogy hova is kívánnak tartozni.