A miskolci Herman Ottó Gimnázium nevelőtestületének nyílt levele volt az, ami cselekvésre ösztönözte az elmúlt évtizedekben főként csendben tűrő tanárokat. Miközben sorban álltak ki különböző szakszervezetek és érdekérvényesítő csoportok az adott területeken dolgozók érdekeiért, a tanárok tiltakozásától nem igazán volt a hangos a közélet. A tavalyi év végén a nyílt levéllel azonban valami végre elindult. A tanitanek.com oldalon jelen pillanatban már 18503 fő fejezte ki egyetértését, és 236 csoport csatlakozott a miskolci gimnázium tanáraihoz. A csoportok között teljes tantestületeket találhatunk az ország minden részéből.
De mi is a tiltakozás tárgya?
Főként az, hogy a jól működő iskolák, versenyeredmények, magas színvonalú tanórák és sikeres érettségik, felvételik mögött nem a kedvező környezeti hatások vagy az oktatáspolitika kiemelkedő tevékenysége áll, hanem kizárólag a tanárok lelkiismerete. Úgy, hogy mindeközben
"bizonytalanság, elkeseredettség, sokszor apátia uralkodik a tanári szobákban".
A kilátástalanság nagy részben az esztelen reformokból fakad, amelyek hatására az iskolák képtelenek az oktatásra összpontosítani, a folyton változó szabályok többletterhet rónak rájuk, és az állandóság érzetének hiánya ellehetetleníti azt, hogy a tanárok beleszokjanak egy-egy új rendszerbe. A változtatások pedig minden egyes esetben a diákokon végzett kritikus kimenetelű kísérletek. Az egyik követelés így például a kiszámíthatóságra vonatkozik, hogy ne teljes rendszereket felforgató évenkénti reformok terheljék az oktatást, hanem előbb szülessen meg "egy társadalmi-szakmai konszenzuson alapuló közös nevező", amely alapján lehet hosszabb távú terveket szőni. Erre pedig a kormány által létrehozott Nemzeti Pedagógus Kar cseppet sem nevezhető megfelelőnek.
A diákokat is soha nem látott mértékű teher sújtja az egyébként sokszor valóban nemes célok megvalósítása felé irányuló változtatások miatt. Az elsajátításra szánt tananyagmennyiség az egekbe szökött, az iskolában töltött idő hihetetlen mértékű (egy középiskolásnak átlagosan heti 35 órát kell bent töltenie, úgy, hogy mindemellett napról napra készülnie, tanulnia kellene). A gyerekek jövőjéért aggódó tanárok álláspontja szerint mindezzel a motivált tanulók "elvesztik gyermekkorukat", sokaknál pedig pszichés problémák alakulnak ki.
Hiába harangozták be a soha nem látott mértékű béremelést, ez a valóságban nem történt meg (erre mindjárt visszatérünk), ellenben még több adminisztrációs terhet raktak az egyébként is túlterhelt pedagógusokra. Heti 26 óra, óravázlatok, tematikus tervek, tanmenetek, időben elkészült és kijavított dolgozatok, felzárkóztatás, osztálykirándulások, fogadóórák, szülői értekezletek, ünnepségek, külön programok, versenyek, portfóliók, önértékelések - ezek alatt megfulladnak mindazok, akiknek a diákok egyéni fejlődésére összpontosító, magas színvonalú szakmai munkát nyújtva kellene oktatási és nevelési feladatokat ellátniuk. Mindezt folyamatos ellenőrzés mellett, "az előmenetel" érdekében írt portfóliók írása mellett. De nemcsak a tanárok, az igazgatók is joggal panaszkodhatnak: se önálló gazdálkodási, se munkáltatói jogaik nincsenek már, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) pedig három év türelmi idő (vagy ahogy ők mondták, az átadás-átvétel miatti túlterhelés) után sem képes ellátni az üzemeltetéssel kapcsolatos feladatait, és az iskolák nagyon sok esetben a kapcsolatot sem tudják felvenni vele.
Visszatérve a bérekhez, 2013-ban hatalmas reklámot kapott az, hogy végre megemelik a tanárok fizetését. Aztán szépen lassan kiderültek a részletek, így például nem egyszerre, hanem négy évre elosztva lesz érezhető az emelkedés, amely azonban felettébb relatív, ugyanis az emeléssel együtt megemelték a kötelező óraszámokat is, valamint megszüntették az eddigi pótlékok többségét. A valóság azt mutatja, hogy alig marad el az emelkedés az inflációtól, de sokan kerültek abba a helyzetbe is, hogy az eddigi többletjuttatások kiesése miatt kevesebb fizetést kapnak.
Összeülhet az oktatásért felelős parlamenti bizottság
Dúró Dóra, a Jobbik országgyűlési képviselője, a parlament oktatásért is felelős kulturális bizottságának elnöke péntek délután sajtótájékoztatón jelentette be, hogy rendkívüli ülés összehívását kezdeményezi a Herman Ottó Gimnáziumból indult tiltakozási hullám ügyének kivizsgálása és előremozdítása céljából. Mint fogalmazott, felháborító a kormányzati magatartás, azaz hogy a tantestületek az érdemi párbeszédre irányuló kezdeményezésük ellenére sem kaptak semmilyen választ.
Álláspontja szerint a
szakmai párbeszédet folytatni kell a pedagógusok és diákok túlterheltsége, az előbbiek nemzetközi összehasonlításban is igen magas adminisztrációs terheinek, valamint az utóbbiak számára kiadott megtanulhatatlan mennyiségű tananyag
ügyében is. Dúró Dóra hangsúlyozta, hogy beszélni kell a pedagógusok fizetésemelésének kérdéséről is, miszerint 2013-ban csak az ígért fizetésemelés 60 %-át kapták meg a tanárok, a további 10-10 %-ot minden szeptemberben kapják meg. Emlékeztetett arra, hogy Balog Zoltán miniszter szerint egy pedagógus fizetése átlagosan 34 %-kal emelkedett, miközben, ha megnézzük az azt megelőző fizetésemelés óta bekövetkezett inflációt, akkor azt láthatjuk, hogy az 31,2 % volt, tehát valójában a 3 %-ot sem éri el az a reálbér-növekmény, amit a pedagógusok 2013-ban az életpályamodell bevezetésekor kaptak. Ráadásul növekedtek a kötelező óraszámok, a helyettesítésért nem jár plusz juttatás, és a túlórákat sem lehet elszámolni - mutatott rá.
"A Klik rendszere nem képes arra, hogy csökkentse az iskolák közti különbségeket" - folytatta a nemzeti néppárt képviselője, hiszen bár a Jobbik szerint nem kell letörni azon önkormányzatok segítségét, akik segítenek egy-egy intézménynek, de szembe kell nézni azzal, hogy az államnak azokra a településekre kellene plusz forrásokat átcsoportosítania, ahol az önkormányzatok ezt nem tudják megtenni.
Az összehívott rendkívüli bizottsági ülésre Dúró Dóra meghívja
a Miskolci Herman Ottó Gimnázium igazgatóját, Pilcz Olivért, a gimnázium közalkalmazotti tanácsának elnökét, a Pedagógusok Szakszervezetét, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét, a Nemzeti Pedagógus Kar elnökét, az államtitkár asszonyt és az államtitkárság képviselőjét, valamint a Klik vezetőjét.
A tervek szerint a bizottsági ülésre jövő hét pénteken kerülne sor.
Fenyegetések
Bár már több, mint kétszáz tantestület csatlakozott a tiltakozó akcióhoz, sorban hallani olyan iskolákról, ahol bár egyetértenek a levélben megfogalmazottakkal, nem merik ezt felvállalni.
"Megdöbbenve értesültem arról, hogy a ******-ban (kicsillagoztuk az intézmény nevét, mert nem egyedi eset - szerk.) a **-i nevelőtestületi értekezleten az igazgató kénytelen volt közölni, hogy fentről kifejezett utasítást kapott arra vonatkozólag, hogy a tantestület nem közölheti véleményét, miszerint 54 főből mintegy 48-an támogatják a miskolci Herman Ottó Gimnázium felhívását. Ez az eljárás az ötvenes évek diktatúráját idézi"
- olvasható például az egyik csatlakozó hozzászólásában.
Dúró Dóra a fenyegetések kapcsán újságírói kérdésre elmondta, hogy jogszabály tiltja azt, hogy bárkit a véleménynyilvánítása miatt az állásából kirúgjanak, így ilyen esetben egy munkaügyi pert megnyerne az, akit ilyen sérelem ér. Ugyanakkor hozzátette, hogy általános jelenség Magyarországon az, hogy ha valós problémákat a nyilvánosság elé tárnak a pedagógusok, akkor megfenyegetik őket, sőt, volt olyan is, amikor a Klik írásba is adta, hogy a képviselőjén, a tankerületi vezetőn kívül senki nem nyilatkozhat az iskola életével kapcsolatos kérdésekben.
A jobbikos politikus szerint ez nem megoldás,
"növeli, ki elfedi a bajt"
- tette hozzá Illyés Gyulát idézve. Álláspontja szerint mind a Kliknek, mind a kormánynak és az államtitkárságnak az lenne a feladata, hogy a megoldást keresse a valós problémákra, nem pedig azok büntetése, akik ezeket a nyilvánosság elé tárják.