A Hamász felelősségre vonását ígérte Joe Biden vasárnap, amikor megerősítette, hogy egy amerikai-izraeli állampolgár is a Gázai övezetben megtalált és azonosított halottak között van - írja az MTI.

Az elnök közölte, hogy az újabb amerikai áldozat a 23 éves Hersh Goldberg-Polin, akit tavaly október 7-én az izraeli zenei fesztiválról hurcoltak el a palesztin fegyveresek. Joe Biden méltatta a túsz szüleinek bátorságát, bölcsességét és kitartását. Azt írta, hogy ismeri őket.

Hersh Goldberg-Polin szülei augusztus 21-én felszólaltak a Demokrata Párt elnökjelölő konvencióján Chicagóban, ahol a túszok szabadon engedését kérték.

Joe Biden közleményének szavai szerint "fáradhatatlanul dolgoztam, hogy a szeretett Hersh biztonságban hazajusson, és szívszaggató volt a hír haláláról". Hozzátette, hogy "a Hamász vezetői fizetni fognak ezekért a bűncselekményekért".

Kamala Harris alelnök és demokrata elnökjelölt külön közleményben fejezte ki részvétét az amerikai túsz halála miatt.

A szabadságát töltő Joe Biden szombaton ismét az Izrael és Hamász közötti háború végét sürgette, és azt mondta, hogy küszöbön áll a tűzszünetről szóló megállapodás.

Donald Trump volt elnök Hersh Goldberg-Polin haláláért Joe Biden és Kamala Harris politikáját tette felelőssé. Az X közösségi oldalon közzétette bejegyzésében azt hangoztatta, hogy az amerikai-izraeli kettős állampolgár halálának oka az Egyesült Államok nemzetközi erejének és vezető szerepének hiánya. Hozzátette: a Hamász terrortámadáshoz hasonló nem történhetett volna meg elnöksége idején, és ismét azt ígérte, megválasztása esetén véget vet a harcoknak.

Izraelben közben megállt az élet, a magánvállalatok jelentős része is csatlakozott a szakszervezeti sztrájkhoz

Izraelben a magánvállalatok jelentős része csatlakozott a szakszervezeti sztrájkhoz, melyet a Hisztadrut szakszervezet elnöke a vasárnap esti tel-avivi tüntetésen hirdetett meg, hogy a Gázai övezetbe hurcolt izraeli túszok hazahozatalát követeljék.

Csatlakozott a Big, az Ofer, a G nevű bevásárlóközpont-hálózat és a Sarona Market Tel-Avivban, az Azrieli-csoport viszont az egyes üzletekre bízza, hogy kinyitnak-e a a sztrájk napján.

A munkabeszüntetés mellett döntöttek a bankok, a minisztériumok és számos high-tech cég, a Dan Hotels hálózat pedig bejelentette, hogy bezárja foglalási központját. A kétszáz legnagyobb izraeli vállalkozást tartalmazó üzleti fórum cégszövetség tagjai szintén közölték, hogy nem veszik fel hétfőn a munkát.

"Felszólítottuk a kormányt, hogy állapodjon meg a túszok hazahozataláról, de nem történt semmi. Ma szintet lépünk a harcban" – jelentette ki a Harel Vízel, a csoporthoz tartozó Fox nevű üzletlánc vezetője.

A tel-avivi Ben Gurion repülőtéren a sztrájk meghirdetése után hosszú sorok alakultak ki, a Hisztadrut szerint felfüggesztették a felszállásokat, de a légitársaságok és a repülőtéri hatóság szerint jelenleg csak késésekről van szó, mert reggel 8-tól 10 óráig nem indultak gépek, és az alkalmazottak nem foglalkoztak a poggyászokkal. Az érkezések egyelőre zavartalanok. A reptéri sztrájk délelőtt tízkor véget ért.

(Fotó: Ultraortodox zsidó férfi megy a tel-avivi Ben Gurion Nemzetközi Repülőtér egyik elnéptelenedett várótermében 2024. szeptember 2-án. Az egyik legnagyobb izraeli szakszervezet, a Histadrut általános sztrájkot hirdetett a Netanjahu-kormány ellen. A szervezet tűzszünetet és a Hamász palesztin iszlamista fogságában lévő túszok azonnali kiszabadítását követeli. MTI/EPA/Abir Szultan)

A pedagógus szakszervezet az óvodák bezárásáról döntött, az iskolák részben működnek 11.45-ig. A középiskolák bérviták miatt már vasárnap sem kezdték meg a tanítást, és a kutató egyetemek, valamint a Reichman magánegyetem és szinte minden főiskola és más felsőoktatási intézmény is csatlakozott a munkabeszüntetéshez.

A helyi önkormányzatok egy része nem sztrájkol, de nem dolgoznak olyan nagyobb városokban, mint Tel-Aviv, Haifa. Zárva vannak a kikötők, és a kórházak szombati munkarend szerint működnek.

Becalel Szmotrics pénzügyminiszter és Benjámin Netanjahu miniszterelnök kérésére a pénzügyminisztérium a sztrájk megtiltását kérte a munkaügyi bírósághoz benyújtott petícióban.

A kérelem szerint a munkabeszüntetést minden előzetes értesítés nélkül, jogszerű munkaügyi vita bejelentése nélkül hirdették meg azzal a céllal, hogy megváltoztassák az izraeli kormány politikáját az elrabolt túszok ügyében, és annak szerintük nincs köze a joghoz és a munkához.

(Címlapkép: el-Aviv, 2024. szeptember 2. Pulpitus hat koporsóutánzat között egy tömegtüntetésen, amelyen a gázai túszalku megkötését követelik az izraeli kormánytól Tel-Avivban 2024. szeptember 1-jén. MTI/EPA/Abir Szultan)