Az általános iskolákban a végzős évfolyamon tesztelt mintegy 90 ezer diák 40 százaléka, országosan körülbelül 36 ezer gyerek alapszinten sem képes szöveget értelmezni, a legnagyobb lemaradásban pedig a borsodi és szabolcsi nyolcadikosok vannak – számolt be az Oktatási Hivatal (OH) által tavaly készített felmérésnek nem régiben nyilvánosságra hozott eredményei alapján a Borsod24.
A lap szerint a dolog hátterében az oktatás általánosan rossz állapota, például a már mindenhol problémát jelentő tanárhiány, a pedagógusok helyzetét nehezítő, fideszes státusztörvény, a rossz állapotú, korszerűtlen iskolák.
A most napvilágot látott lesújtó eredmények azt jelentik, hogy a nyolcadikos diákok bár el tudják olvasni a magyar nyelven írt szavakat, nem értik a mondatok által hordozott információ lényegét, és nem tudják felhasználni a mindennapi életben
– fogalmaz nagyon találóan a Borsod24 újságírója.
Még szomorúbb a helyzet annak fényében, hogy a most napvilágot látott eredmények rosszabbak a korábbi felmérések eredményeinél. A hátrányos helyzetű régiók, mint (köztük Borsod és Szabolcs), pedig ehhez a gyengébb átlaghoz képest is jelentősen le vannak maradva.
A borsodi, szabolcsi nyolcadikosok 135 ponttal maradtak le a korábbinál 73 ponttal rosszabb átlagtól is.
A végzősök szövegértésének átlaga 2019-ben 1608 volt, most viszont az átlag is csak 1535, tehát jelentős, 73 pontos romlás következett be. Ezt a rosszabb országos átlagot sem sikerült megugrani Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Nógrád, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna megyék általános iskoláiban.
A legrosszabbul teljesítő jász-nagykun-szolnoki, borsodi, nógrádi, szabolcsi nyolcadikosoknak átlagosan 1400 pontot sem sikerült elérniük a felmérésen.
Matematikában sem fest jól a helyzet, és itt is a borsodi és szabolcsi iskolások vannak legjobban lemaradva.
Matekból Budapesttel együtt a húsz megye felében nem sikerült elérni az országos átlagot, és a legtöbb helyen több tíz pontos a lemaradás. Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben a legrosszabb a helyzet: ott az országos átlagnál 70 ponttal kevesebbet értek el a nyolcadikosok.
Radó Péter oktatáskutató a Quibitnak nyilatkozva így vázolta, hogy a gyakorlati életben mit jelent ez:
Ha valakinek hiányoznak az alap matematikai kompetenciái, nem tudja kiszámolni, mennyi pénz jár vissza, amikor fizet a kasszánál a boltban, és becsapják.
Szerinte a természettudományos alapképzettség hiánya is érezteti hatását, de az összes közül a funkcionális analfabetizmus jelenti a legnagyobb gondot a gyerekek további életében:
Ha a szövegértési alapkompetenciái nincsenek meg, akkor gyakorlatilag semmit nem tud a továbbiakban megtanulni.
Radó Péter szerint a minimum szint alatt teljesítő tanulók nemhogy érettségit, de szakmát sem lesznek képesek szerezni, nem lehet őket tovább- vagy átképezni. A szövegértési kompetenciateszten kudarcot vallók jó eséllyel egész életükben legfeljebb betanított munkásként tudnak majd dolgozni – magyarázta. Tehát lehetnek például akkumulátorgyári munkások vagy állhatnak a szalag mellett egy összeszerelő-üzemben – tesszük hozzá.
(Címlapkép: A 6.c osztály tanulói a dunaharaszti II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában a tanévnyitó napján, 2018. szeptember 3-án. MTI/Illyés Tibor)