Van olyan intézmény, ahol a fiatalabb egyetemista tanárjelöltekre egyszerűbb feladatokat bíznak – például napköziztetés vagy felügyelet –, de az is előfordul, hogy eseti helyettesítésekre, tanórák megtartására is beosztják őket – írta meg a Népszava.
Az már eddig is rendszeresített gyakorlat volt, hogy utolsó éves pedagógushallgatókat vettek fel iskolákba.
A lap beszámolója szerint már nem csak végzős tanárszakosokat vesznek fel iskolai munkára, hanem akármilyen évfolyamon tanuló pedagógushallgatókat, így akár elsőéveseket is. A tankerületi központok csak így tudják valamennyire enyhíteni a tanárhiányt. A Népszava forrásai szerint "egyszerűbb" feladatokat bíznak rájuk (például napközis felügyelet), de esetenként előfordulhat, hogy helyettesítésekre, tanórák megtartására is beosztják majd őket. A végzős tanárszakos egyetemisták iskolai alkalmazását a kormány törvényben is megerősítette: a szakképzettségük megszerzéséig, legfeljebb egyéves időszakra óraadóként lehet alkalmazni őket.
A kormány a tanárképzés lebutításával is próbálja orvosolni a tanárhiányt.
A pedagógusképzés egyik módosítása, hogy a hallgatók az első félévet leszámítva minden félévben iskolai szakmai gyakorlaton vehetnek részt, ami magában foglal 15 órányi tanítást is. A fideszes státusztörvény bevezetésével pedig enyhítették a tanárok foglalkoztatásának szabályait: több esetben már nem kell pedagógusdiploma ahhoz, hogy valaki iskolában tanítson.
Testnevelést, honvédelmi ismereteket, illetve szakgimnáziumok esetében a művészeti és a szakmai tantárgyakat már felsőfokú végzettség nélkül is lehet tanítani.
Természettudományos tantárgyakat is lehet, de csak úgy, ha valakinek csak szakmai (például fizika, kémia vagy biológia) diplomája van, de vállalja, hogy öt éven belül megszerzi a tanári képesítést is.
A Népszava kérdésére adott válaszban, az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központ (KK) a tankerületi központokra hárították a felelősséget: "a hatályos jogszabályok meghatározzák a foglalkoztatási kereteket, a foglalkoztatás jogszerűségéért pedig az iskolák fenntartói a felelősek" – írták, majd hozzátették, hogy a tankerületi központok mindent megtesznek a feladatok szakszerű és jogszerű ellátásért.
A lap kérdésére a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője, Nagy Erzsébet elmondta: több olyan esetről hallott, amikor nem csak végzős tanárszakos egyetemistákat vettek fel iskolákba dolgozni. Egy általa pedagógushallgatóknak tartott munkajogi felkészítésen meglepve tapasztalta, hogy ott nem csak végzős hallgatókkal találkozott:
Amit először kicsit furcsának találtam, hogy leginkább az eseti helyettesítések szabályairól, azok kifizetéséről érdeklődtek. Kiderült, hogy szinte valamennyien dolgoznak már, van, akit közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztattak. Sokukat pedig helyettesítésekre is beküldik órákat tartani, amit nem lehetne, abszolút jogsértő.
Nagy Erzsébet ezt többször jelezte a tankerületi központoknak és a Klebelsberg Központnak is, de érdemi választ nem kapott.
(Címlapkép: Luposnyi Mária pedagógus órát tart az elsősöknek a békéscsabai Szlovák Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium egyik tantermében 2013. szeptember 2-án. MTI/Rosta Tibor)