Az alkotmánybíróságon támadja meg a köznevelési törvény, szakmai szervezetek által is erősen vitatott, módosításait az ellenzék.
Mint ismert, július elején a kormány, a szakmai szervezetek be nem vonásával, elfogadta a köznevelési törvény módosításait, amelynek következtében a magántanuló státusz helyett, egyéni munkarendet vezetnek be. Ezen felül az igazgatók kinevezésénél eltörölték a szülők és a tantestületek véleményezési jogát. Továbbá elfogadták azt is, hogy bevezetik az óvodaszigort, amelynek értelmében eltörlik a rugalmas iskolakezdést. Szintén szabályozták a magániskolákat is, bevezetik szeptembertől, hogy aki magániskolában tanul, annak kötelező fél évente vizsgát tennie az általános kerettantervből. Viszont az alternatív iskolák teljesen más tanterv alapján tanítanak, emiatt komoly nehézséget okoznak az odajáró tanulóknak.
Mostantól kizárólag a kormány döntheti el, hogy ki lehet iskolaigazgató
Hivatalosan szeptember 2-án becsöngetnek a magyar iskolákban. A kormányzatnak köszönhetően rengeteg módosítás történt a köznevelési törvényben, ám ezek a változtatások óriási felháborodást váltottak ki, főleg azok után, hogy ismételten kihagyták a szakmai szervezeteket az egyeztetésekből. A július elején elfogadott köznevelési törvény miatt, elsőként 40 civil szervezet tiltakozott, akik aztán át is adtak egy petíciót, amelyet csak az ellenzéki képviselők vettek át.
Az ellenzéki pártok most azért fordultak az alkotmánybírósághoz, hogy semmisítse meg a köznevelési törvény júliusi módosításait. Az augusztus 30-ai ellenzéki sajtótájékoztatón, a Jobbik frakcióvezető-helyettese, Brenner Koloman is felszólalt, aki lapunk megkeresésére, úgy reagált:
ezzel a „salátatörvénnyel” az a legfőbb probléma, hogy további állami centralizációt rendel el, ezáltal a maradék rugalmasságát is elveszti a hazai oktatás.
A jobbikos politikus kitért arra is, átgondolatlan az a rendelkezés is, hogy az óvodaszigort bevezetik, ugyanis ebben a korban nagyon eltérő a gyermekek fejlettsége szintje. Ráadásul azon gyermekeknél, akiknél még esetleg korainak tartják az iskolakezdést, az a szakszolgálat hoz majd döntést, ahol már így is komoly problémát jelent – többek között a munkaerőhiány miatt is – a túlterheltség.
„Egy sokkal személyre szabottabb átmenetet képzelnénk el az óvoda és az általános iskola között. A mostani módosítás azonban kiveszi a szakértő pedagógusok és a családsegítők kezéből a döntést.”
Az új köznevelési törvény, a már igen gyenge véleményezési jogot is elvette a szülőktől és a tantestületektől, hogy beleszólhasson abba, ki legyen az adott oktatási intézmény igazgatója.
„Ezek után mindenféle fideszes érdekembert az iskolák élére lehet küldeni"
– szögezte le Brenner Koloman.
A Jobbik politikusa kiemelte, hogy olyan valós problémákkal kellene foglalkoznia a kormánynak, mint a tanárhiány.
„A pedagógusok több mint fele már 50 év feletti, vagyis a szakma „elöregedése” valós veszély. Ennek a korosztálynak a nyugdíjba vonulásával katasztrofálissá válhat a helyzet, azonban jelenleg egy választási kampány kellős közepén vagyunk, éppen ezért mégis csak kínos volna a kormányzat számára, ha közben egy ilyen problémával foglalkozna.”
Brenner Koloman: Elfogadhatatlan, hogy már a tanárok szabadságát is korlátozza a kormány
Bár nominálisan valóban többet költ oktatásra a kormányzat, mint 2010-ben, azonban a GDP arányát tekintve, évről évre egyre jobban elmarad ettől a kormány. Brenner Koloman szerint két párhuzamos dimenzióban él az ország, ha az oktatás ügye kerül terítékre - mondta az ATV stúdiójában a Jobbik politikusa.
Brenner Koloman szerint a jelenlegi módosítások nem az oktatás modernizálását segítik elő. Pedig mostanra már arra kellene több figyelmet szentelnie a kormánynak, hogy a mai diákok olyan készségeket sajátítsanak el, ami megfelel a 21. század elvárásainak.
Önálló oktatási minisztérium?
Szeptembertől egyébként a felsőoktatás átkerül az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz, ezzel a közoktatást teljesen érthetetlen módon elszakítják a felsőoktatástól. Úgy tűnik, hogy a kormányzat számára nyűg a magyar oktatás. A politikus hozzátette, hogy
A képviselő szerint egyébként nem a gesztusérték miatt fordultak az ellenzéki pártok az alkotmánybírósághoz. Fontos szakmai és jogi érvekkel támasztották alá beadványukat, hogy az alaptörvényben biztosított szabadságjogokat sértik meg a köznevelési törvény módosításai.
„Amennyiben az alkotmánybíróság komolyan veszi a munkáját, én látom esélyét annak, hogy ennek a törvénymódosító csomagnak egyes elemeit hatályon kívül helyezze a testület”
– összegezte az indítvány lényegét a jobboldali ellenzéki párt politikusa.
Az iskolakezdés ellenére több ezer pedagógus hiányzik a rendszerből
Egy héttel az iskolakezdés előtt ideje számot vetni arról, hogy milyen változások várhatóak az új iskolai tanévtől. A kormány július elején a köznevelési törvény tekintetében több módosítást is megszavazott. Mint ismert, a törvénymódosító javaslatok szerint többek között megszüntetnék a magántanulói jogviszonyt, nem szólhatnának bele a szülők és a tantestületek az igazgatók kinevezésébe, bevezetik az óvodaszigort, illetve a tankönyvellátást is szabályozná a kormány.