Papíron jöhet a dugódíj, de akár 2025-ig is elhúzhatják a bevezetését

Május 29-én – hála az MSZP-s és DK-s képviselők tiltakozó távolmaradásának – meglehetősen rövid idő alatt, 21 igennel, 1 tartózkodás mellett fogadta el a Fővárosi Közgyűlés fideszes többsége a legújabb Budapesti Mobilitási Tervet (BMT). A tervdokumentációt március 21-én a Fővárosi Fejlesztések Tanácsa és ezen keresztül a kormányzati szervezetek és a Miniszterelnökség is megvitatta.

A programjavaslat fontossági sorrendben, különböző finanszírozási keretekkel számolva tartalmazza a főváros közlekedésfejlesztési terveit. A dokumentumból kiderül, hogy mi épülhet Budapesten a következő 6–11 évben, attól függően, hogy mekkora forrásokkal rendelkezik majd a főváros.

A BMT tervezési folyamata kötelezően követi az európai uniós irányelveket, hogy a főváros pályázhasson EU-s forrásokra, ezért bizonyos időközönként felül kell vizsgálni a tervezett projekteket. A projektötletek és a feladat jellegű projektek nélkül a felsorolt tervek beruházási összértéke körülbelül 4160 milliárd forintra rúg.

Figyelemreméltó, hogy mindhárom költségkeretre (szűkös-közepes-gazdag) kidolgozott javaslat számol a dugódíj 2025-ig történő bevezetésével, ám kissé más formában, mint ahogy eddig hallani lehetett a koncepcióról. De erről kicsit később, lássuk, meddig tervez nyújtózkodni a főváros a három – valójában négy – "takaróállásban":

1. A már eldöntött projektek listája

Ezek olyan beruházások, amelyek papíron már zöld utat kaptak, ezek összértéke nagyjából 670 milliárd forint. Ebbe a kategóriába a következő projektek tartoznak:

• az elektronikus, időalapú jegyrendszer és kapcsolódó új tarifarendszer bevezetése a közösségi közlekedésben,
• az 1-es villamos vonal meghosszabbítása az Etele térig,
• a Déli összekötő vasúti Duna-híd átépítése,
• a 3-as metróvonal infrastruktúrájának rekonstrukciója,
• a Hungexpo területének közlekedésfejlesztése,
• a Pasaréti út komplex szemléletű felújítása,
• a Lánchíd és a villamos- és közúti aluljáró felújítása,
• a Blaha Lujza tér felújítása,
• az Orczy tér felújítása,
• a Széna tér felújítása,
• a budai Váralagút felújítása,
• a Petőfi híd felújítása,
• P+R parkolók ütemes megvalósítása, illetve
• a villamos és trolibusz járműpark megújítása.

2. Alacsony forráskeretre kalkulált fejlesztések

Ezek a beruházások 300 milliárd forintos forgatókönyv esetén valósulnának meg, tehát ezek megvalósulása a legvalószínűbb, 2021 és 2025 között:

• az integrált menetrend és menetdíjrendszer kialakítása, a BKK, MÁV, Volán szolgáltatásainak harmonizálása,
• az 1-es metróvonal (millenniumi földalatti vasút) korszerűsítése és meghosszabbítása, valamint a járműfejlesztése,
• a 3-as metróvonal állomásaihoz kapcsolódó gyalogos aluljárók és felszíni kijáratok rekonstrukciója
• a Kossuth Lajos utca és a Rákóczi út közterületi megújítása,
• a pesti belvárosi Duna-part Kossuth tér és Fővám tér közötti szakaszának megújítása,
• a Nagy Lajos király útja fejlesztése,
• városi és elővárosi hajók és kiszolgáló létesítmények fejlesztése,
• a 3-as villamosvonal meghosszabbítása a Kassai téren át észak felé és a Szegedi úti felüljáró megépítése,
• a közbringa-rendszer továbbfejlesztése, egybefüggő városrészek biciklisbarát fejlesztése, átjárható, biztonságos kerékpárforgalmi főhálózat kialakítása a Hungária-gyűrűn kívül és belül, illetve a Szilas-patak menti bicikliút fejlesztése,
• a XXII. kerületi Városház tér fejlesztése,
• a csepeli autóbuszállomások megépítése.

A 2026 és 2030 között megvalósítani javasolt projektek alacsony forráskeret esetén – a többi mellett – a következők lennének:

• a Nagykörút komplex keresztmetszeti felülvizsgálata,
• a körvasút menti körút kialakítása,
• egy csepeli gerincút kialakítása,
• a budai belvárosi Duna-part megújítása,
• a Külső Bécsi úti villamosvonal meghosszabbítása (Vörösvári út–Aranyvölgy),
• műegyetemi villamosvonal kialakítása a fonódó meghosszabbításával,
• a 2-es villamos vonal déli meghosszabbítása, a 2-es és 24-es villamosok összekötése, valamint a 2-es villamosvonal rekonstrukciója,
• a 42-es villamos vonal meghosszabbítása a Gloriett lakótelepig,
• valamint egy józsefvárosi villamos-kocsiszín kialakítása.

3. Közepes forráskeret mellett megvalósuló projektek

600 milliárd forintos keret esetén az eddig felsoroltakat kiegészítenék

• a 2-es metró és a gödöllői HÉV összekötésével, a 2021 és 2025 közötti időszakban, ami alacsony forráskeret esetén 2031 utánra, a beláthatatlan jövőbe csúszna.

4. Teljes forráskeretre tervezett fejlesztések

A 950 milliárdos álomhatár esetén az összes többi projekthez, 2026 és 2030 közöttre, hozzávennék

• a 4-es metró nyugati meghosszabbítását.

Egyébként ez is a 2031 utáni időszakra csúszna.

A tervbe bekerült még a 3-as metró meghosszabbítása is Káposztásmegyerig, de ez alacsony forráskeret esetén csak 2031 után valósulhatna meg, közepes forráskeret esetén 2026 és 2030 között, teljes forráskeret esetén viszont már 2021 és 2025 között lehetne belőle valami.