Több minisztérium után most a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. sem volt hajlandó eleget tenni tájékoztatási kötelezettségének, így a napilap nem tudhatta meg, mi lesz a terület sorsa.
A kormány a Dunához közeli, még 2014-ben 16,5 milliárd forintért vásárolt telket a tervezett budapesti olimpia egyik fő helyszínéül szemelte ki.
Eredeti tulajdonosa a Wing Ingatlanfejlesztő és Beruházó Zrt. (a korábbi Wallis - a szerk.) volt.
A Rákóczi híd pesti hídfőjétől délre fekvő 15 hektáros Duna-parti területre a "Budapesti olimpia 2024" címmel készült megvalósíthatósági tanulmány szerint az atlétikai stadiont tervezték felhúzni.
Külön felháborító, hogy a vagyonkezelő már három évvel ezelőtt is csupán az adásvétel tényét volt hajlandó elismerni: a vételárról akkor is csak az LMP közérdekű adatigénylése után lehetett pontos számokat megtudni.
A vagyonkezelő a bírósági eljárás során gyakorlatilag elismerte: ha nem lesz budapesti olimpia, akkor a terület ingatlanfejlesztés helyszíneként szolgál majd, de azt egyelőre nem tudni, hogy ez mit takar.
A sajtóban megjelent hírek, miszerint a tervezett létesítmények akkor is megépülnek, ha a főváros nem nyeri el a rendezés jogát, nem rajzolnak rózsás képet az ügyről.
De az is elképzelhető, hogy a kormány közpénzen lakóparkot, irodaházakat és egyéb kereskedelmi-vendéglátóipari egységeket építene, illetve lehetséges, hogy a területet egy magánbefektetőnek adják el. Utóbbiból könnyen olyan beruházás kerekedhet, mint amit a szemközti parton Garancsi István cége épít a Kopaszi-gáton.
Megépülhet Garancsi 120 méteres felhőkarcolója
A testület 19 igen szavazattal, 9 nem szavazat ellenében támogatta a javaslatot. A főváros településszerkezeti tervének és rendezési szabályzatának eseti módosítására vonatkozó javaslat legfőbb eleme egy 120 méteres toronyház elhelyezésének lehetősége. Az eredeti szabályozás szerint ugyanis erre a településszerkezeti terv csak Csepel északi részén biztosított lehetőséget, a Lágymányosi-öböl melletti területen 65 méter volt a megengedett maximális magasság.