Közelednek az álláspontok az atlétikai stadion ügyében?

Közelednek az álláspontok az atlétikai stadion ügyében?

Ahogy hétfőn írtuk, továbbra is lázban tartja a kormánypárti sajtót a Ferencváros déli és Csepel északi részére tervezett atlétikai stadion, amelyet a 2023-as atlétikai világbajnokságra adnának át. 

A Digi Sport kedd reggeli műsorában a IX. kerület polgármestere, Baranyi Krisztina volt a vendég, aki úgy fogalmazott, jelenleg ellenzi a Csepel-sziget csúcsára tervezett stadiont. 

"A Puskás-stadion gyönyörű, impozáns, de azt gondolom, hogy 190 milliárd forintba bele kellett volna férnie egy futókörnek. Akkor most egy olyan szentélye lenne az atlétikának is, mint amilyen most a magyar futballnak van.” 

- tette hozzá Baranyi. 

A ferencvárosi városvezető szerint egyetlen világeseményre felesleges lenne felépíteni egy ekkora sportkomplexumot. Állítása szerint a világesemény után nem lesz megfelelően kihasználva, hiszen atlétikát manapság szinte kizárólag televízón néznek emberek.

"Edzési célra vagy pár versenyre felépíteni olyan luxus Magyarországnak és Budapestnek, ami nem éri meg.”

A csepeli képviselő-testület egyébként támogatta a hétfő este folyamán az atlétikai stadion és a városfejlesztését célzó (így a rendkívül rossz állapotban lévő csepeli HÉV felújítását - szerk.) beruházásokat.

A kerület polgármestere, Borbély Lénárd szerint a Csepelt is érintő beruházás keretében hetvenhét hektárnyi közpark jönne létre, négyezer fával gazdagodna a terület, három gyalogos-kerékpáros híd épülne meg, és a projekt felgyorsítaná a csepeli HÉV rekonstrukcióját is. 

A képviselő-testületi ülésen kiderül, hogy a stadion üzemeltetési költségeit a Magyar Atlétikai Szövetség állná.

A képviselő-testület végül 11 igen szavazattal, 5 ellenében, egy tartózkodás mellett elfogadta a projekt támogatására vonatkozó határozati javaslatot. A javaslatot támogatta a Jobbik részéről Kovács Dávid is, aki viszont csak azzal a feltétellel volt hajlandó elfogadni, ha a határozatba beleveszik konkrétan a szükséges közlekedési és területrendezési fejlesztéseket. 

A jobbikos politikus a képviselő-testület határozati javaslatához két módosító indítványt nyújtott be. Az egyik arra vonatkozott, hogy a konkrét városfejlesztési beruházásokat, különösen a HÉV fejlesztését és annak kezdetét (2020 június) emeljék be a határozati javaslatba, hogy ne lehessen ezt később "elfelejteni". Ez meg is történt.

A második egy üvegzseb létrehozását célozta meg a beruházáshoz kapcsolódóan, hogy ne lehessen milliárdokat kilopni belőle. Azonban az aljegyző azt a tájékoztatást adta, hogy ez törvényi kötelezettség, ezek az információk bárki számára hozzáférhetőek lesznek.

Kovács Dávid szerint azért van szükség üvegzsebre, mivel egy ilyen fejlesztés esetén fennáll sajnos a korrupció lehetősége, főleg azok után, hogy a bontási munkálatok elvégzését elnyerte egy olyan cég, amely Mészáros Lőrinchez köthető. 

Egyelőre az atlétikai stadion sorsa izgatja legjobban a kormányt Budapesten

Az október 13-ai önkormányzati választás óta a kormánypárti sajtót az tartja lázban, hogy Karácsony Gergely jelenlegi főpolgármester egyelőre nemigen tudja támogatja a Csepel északi és Ferencváros déli részére tervezett monumentális atlétikai stadiont. A jelenlegi kormányzat rendkívül elkötelezett a sport iránt.

Karácsony Gergely is lehet, hogy támogatja?

A csepeli képviselő-testületi ülés előtt Karácsony Gergely főpolgármester is tárgyalt a Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ) képviselőivel a 2023-as atlétikai vb rendezése miatt. A találkozó után a MASZ honlapja arról számolt be, hogy

pozitív és előremutató volt az egyeztetés.

A MASZ szerint nem a világbajnokságnak lesz atlétikai központja, hanem a magyar atlétikának lesz végre otthona. Hazai atlétáink jelenleg otthontalanok, nemhogy Budapesten, de még az országban sincs egyetlen egy edzőközpont, ahol nemzetközi szintű felkészülés mellett versenyeket is lehetne rendezni.

A beszámoló szerint a sportági szövetség tájékoztatta Karácsony Gergelyt arról, hogy ha visszamondják a világbajnokságot, annak számos azonnali és hosszú távú hatása van. Akár több tízmilliárdos kártérítési igényt is benyújthat a Nemzetközi Atlétikai Szövetség, amelyet Magyarországnak kell kifizetnie, illetve ez a döntés évtizedekre visszavetheti a magyar atlétikát, az utánpótlást, a modern képzéseket, illetve le kellene mondani arról, hogy megannyi fiatalnak és idősebbnek sportolási lehetőséget kínáljanak. 

Mint ismert, korábban a Magyar Olimpiai Bizottság sportolói bizottsága és elnöksége, továbbá a Magyar Sportújságírók Szövetségének elnöksége is kiállt a 2023-as atlétikai világbajnokság budapesti rendezése mellett.