Izgalmas konferenciát rendezett csütörtök késő délután a Magyar Közgazdasági Társaság Gazdaságpolitikai és Gazdaságelméleti Szakosztálya a Budapesti Corvinus Egyetem rektori tárgyalójában. A téma a családvédelmi akcióterv gazdaságpolitikai vonatkozása volt, ám a beszélgetés elég gyorsan a lakáspiaci helyzet és a társadalmi egyenlőtlenségek kérdésére fókuszálódott.
Szép számú szakmai érdeklődő mellett az Alfahír is ellátogatott a Corvinuson megrendezett, a családvédelmi akcióterv gazdaságpolitikai vonatkozásait taglaló konferenciára. A beszélgetést a Magyar Közgazdasági Társaság Gazdaságpolitikai és Gazdaságelméleti Szakosztálya rendezte, az esemény moderátora Chikán Attila professzor, a szakosztály elnöke volt. Meghívottként felszólalt Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkára, Pitti Zoltán tudományos kutató, volt APEH-elnök, valamint Hegedűs József szociológus, a Városkutatás Kft. ügyvezető igazgatója.
Tovább maradunk fittek, fiatalok
A népességcsökkenés miatt a növekvő foglalkoztatási ráta sem tudja megállítani a foglalkoztatottak számának csökkenését – ismertette Gion Gábor államtitkár. Megemlítette, 2010-ben az EU-tagállamok között a harmadik legmagasabb volt a magyar munkanélküliség, ez 2018-ra a negyedik legalacsonyabb értékre csökkent. Ez azt indikálja – tette hozzá –, hogy bizonyos szegmensekben, bizonyos régiókban munkaerőhiány lép fel.
Gion azt is közölte, 2010-ben Magyarországon volt a legrosszabb a foglalkoztatási ráta, ami 2018-ra is csak a középmezőnyig emelkedett. Az államtitkár szerint ez azt jelzi, hogy a munkaerőpiacon vannak tartalékok.
A demográfiával kapcsolatban aláhúzta, növekszik az időskori függőségi ráta, azaz a nyugdíjasok aránya a munkaerőpiacon aktív korúak (15-64 év közöttiek) számához képest. Az előrejelzésekkel kapcsolatban bizonytalansági tényezőként kiemelte:
azt nem tudjuk figyelembe venni, hogy az orvostudomány hogyan fejlődik. Az orvostudomány fejlődésével ezek a várható élettartamok ki fognak tolódni.
Gion Gábor kétféleképp közelíti meg ezt a jelenséget. Egyrészt – félig tréfásan – azt lehet mondani, hogy tovább leszünk öregek, másfelől viszont tovább leszünk fiatalok, azaz fittek, egészségesek. A pénzügypolitikus úgy véli,
A jelenlegi becslések szerint 2060-ra a hazai időskori függőségi ráta is az EU-átlag körül fog alakulni, ezért ennek a folyamatnak megállítására valamit tenni kell – mondta Gion.
Az államtitkár rövid távon a munkaerő-tartalék mozgósításában látja a megoldást. Ismertette, a legmagasabb uniós foglalkoztatási rátával rendelkező Svédországgal hasonlították össze a magyar adatokat. Ez alapján a 16-25 éves korosztályban 60-140 ezer fő, a kisgyermekes anyák között 40-100 ezer fő, az 55 éven felüliek körében pedig 110-250 ezer fő mozgósítható, ők munkaerőpiac szempontjából inaktívnak minősülnek. Emellett az aktívak közül a munkanélküliek 40-50 ezer főt tesznek ki, a közfoglalkoztatottak 40-60 ezret, illetve nem számszerűsítve a külföldön munkát vállalók tömege is munkaerő-tartalékot képez. Gion összességében 300-600 ezer fő közé teszi a mozgósítható munkaerőpiaci tartalékok létszámát.
Hosszú távon viszont a pénzügyi államtitkár is a demográfiai trendek megfordítását látja megoldásnak. Felelevenítette az eddigi kormányzati intézkedéseket (munkavállalás ösztönzése az adórendszeren keresztül, otthonteremtési támogatások), valamint Orbán Viktor hétpontos családvédelmi akciótervét. Gion Gábor ismertette, ezeknek beruházásösztönző és fogyasztásbővítő hatása mellett a nyelvi készségek fejlesztése, a belső mobilitás élénkítése és a kisgyermekes édesanyák munkaerőpiaci aktivitásának növelése a célja.
Rengeteg kedvezményt ígér Orbán a családoknak, a főállású anyaság nincs köztük | Alfahír
Orbán Viktor vasárnapi évértékelőjén megpróbálta visszaidézni azokat az időket, mikor az emberek úgy érezték, hogy gyermeküknek már jobb életük lesz, mint nekik volt. Pedig a valóság nem ezt mutatja. Míg a miniszterelnök a kiszámíthatóságról beszélt, addig több mint félmillió külföldre vándorolt magyar mutatja, hogy a rendszer kiszámíthatatlan, a helyzet pedig kilátástalan.
Gion úgy véli, a csomag költségvetési hatása 2019-ben a GDP 0,3 százaléka, ami 0,1-0,2 százalékos GDP-növekedést fog hozni, míg 2020-ban a kiadások a GDP 1,1 százalékát fogják kitenni, ez pedig a bruttó hazai termék 0,3-0,5 százalékos bővülését fogja eredményezni. Aláhúzta, erre van keret a büdzsében (a nem allokált tartalékok, illetve az adóbevételek többlete), vagyis nincs szükség a költségvetés módosítására.
Az építőipar teljesítményéről szólva elmondta, arányaiban még mindig nem épül annyi lakás, mint a régió más országaiban, kapacitásoldalról viszont vannak korlátok.
Gion ismertette,
Tehát van még bőven tennivaló – szögezte le az államtitkár, aki azt is hozzátette, ez a kormány nemcsak nézi a történéseket, hanem tesz is ellene.
Sorrend: előbb a lakásépítés, csak utána a sportálmokat kielégítő létesítmények!
Pitti Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem tudományos kutatója, aki 1994 és 1997 között az APEH elnöke volt, előadását azzal kezdte, ő maga egy ráerősítési igényt fogalmazna meg, hogy a családvédelmi akcióterv működőképességét javítsa. Mint fogalmazott, egy ilyen programra szükség van egyrészt a népességfogyás megállítása, másrészt a pályakezdő fiatalok egyenlőségének, később biztonságérzetének erősítéséhez. Zárójelben jegyezte meg, hogy ezzel talán itthon lehetne tartani a fiatalokat, ami a munkaerőpiacra is pozitív hatással lehetne.
A szakember kiemelte, a demográfiai mutatók közül az élveszületések száma 1954-ben, majd 1974-ben volt kiugró, ez a húszéves csúcs 1994-ben már nem igazán látszott, míg 2014-ben teljesen ellaposodott. Hozzátette, ezek a számok a halálozásokban is meg fognak mutatkozni. Azt is hangsúlyozta, az élveszületések közel 50 százaléka házasságon kívül születik, tehát rájuk is gondolni kell a demográfiai intézkedések során.
Pitti is alátámasztotta az államtitkár szavait, miszerint a kiadott építési engedélyek száma elkezdett emelkedni, de korlátot jelent az építőipari kapacitás. Az építőiparon belül a lakásépítések kapacitása fontos kérdés a gyermekvállalási hajlandóságra, erre szerinte a jelenleginél nagyobb figyelmet kell majd fordítani. Illetve – emelte ki – az is fontos, hogy mire kötjük le a kapacitásokat.
A lakásépítésre helyezzük a hangsúlyt, vagy pedig a sportálmokat kielégítő létesítményekre, esetleg luxusberuházásokra?
Pitti úgy véli, ha komolyan gondoljuk a demográfiai fordulatot, akkor a rangsort szigorúan érvényesíteni kell!
Azt is aláhúzta, Magyarországon 480 ezer olyan lakás van, amely nem korszerűsíthető, emberi életvitelre alkalmatlan, ezek pótlásáról gondolni kell.
A tudományos kutató hangsúlyozta, a középosztályra kell figyelmet fordítani. Az ő teherbíró képességük fontos, mert nekik önerőt is kell biztosítani, hitelképesnek is kell lenni banki szempontból. A társadalom legfelsőbb decilise kapcsán pedig azt hangsúlyozta, nem is szorulnak rá, hogy bármiféle állami támogatást kapjanak.
A lakáshoz jutás esélyeit latolgatva Pitti azt mondta, az új CSOK jelentős elmozdulást jelent a korábbi számokhoz képest, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy rohamos áremelkedés történik a lakáspiacon. A kedvezményes áfa megszüntetését (5-ről 27 százalékra nő) már belekalkulálták az árakba, és így – emelte ki – az állami támogatás felét elviszi az áfa emelése, ami mérsékli a keresletet – véli a szakember. Különösen akkor, ha – a szakma várakozásai szerint – megszűnne az új lakásokra vonatkozó áfa-visszatérítés lehetősége.
Pitti Zoltán szerint államháztartási szempontból vállalható a családvédelmi akcióterv. Felhívta a figyelmet ugyanakkor, hogy az elmúlt években a szabadidő, a kultúra és a vallási célú költségvetési támogatások zömmel a sportcélú ingatlanok miatt a GDP 1,5 százalékáról 3,5 százalékára ugrottak (ebben nincsenek benne a taopénzek sem bevételi, sem kiadási oldalon). Nemzedéki felelősség kérdésének nevezte, hogy
A tét ezzel az ország jövője, és nagyon komolyan kellene venni mindenféle összefüggéseket – mondta a szakember.
A konferencia címére utalva Pitti a családvédelemmel teljesen egyetért, az akció kifejezéssel szemben már ellenvéleménye van, míg ha ez egy terv – mondta –, akkor sokkal komplexebben kellene kezelni, és ezt a közvéleménnyel is érzékeltetni szükséges.
A programmal kapcsolatban Pitti Zoltán kiemelte a pénzintézetek szerepét, akik még nem nyilatkoztak a családvédelmi akciótervről. Felhívta a figyelmet, hogy ingatlanforgalmazókkal konzultálva megállapítható, a pénzintézetek tájékoztatóképessége „hallatlanul gyenge”. Az egyik legnagyobb ellentmondás, hogy
Márpedig egy pályakezdő fiatal nem rendelkezik olyan saját önerővel, ami őt hitelképessé teszi – közölte. Szorgalmazta a pénzintézetek szempontjából is az áfa körüli bizonytalanságnak a feloldását, mert ez is a program hatékonyságát érintené – zárta előadását a szakember.
A leggazdagabbak lakásvásárlása nyomta felfelé a lakásárakat
Hegedűs József szociológus beszéde elején arra hívta fel a figyelmet, hogy léteznek a világban bizonyos trendek, némelyiket viszont megfelelő intézkedésekkel lehet befolyásolni. Ide sorolta a családpolitikát is. Arra is kitért, hogy a gyermekvállalás, termékenység, gyermekszám összefügg a társadalmi egyenlőtlenségekkel, mert egy gyermek vállalása nagyon komoly összegekbe kerül. Úgy vélte, ha valaki szegény, akkor a gyermekének a felnevelése is kevesebbe kerül, míg a jómódúaknál ez az összeg jóval magasabb – említette, hogy a felső jövedelmi ötödből hányan járnak külföldi egyetemre. Azt is kiemelte, a középosztály nemcsak Magyarországon, hanem világszerte meggyengült, komoly bizonytalansággal néz szembe – utalt a kényszervállalkozókra, minimálbéren bejelentett munkavállalókra. Felvetette: akik most megkapják a CSOK-ot, azoknál öt év múlva, egy munkaerőpiaci probléma esetén a lakáspiac ezt hogyan fogja kezelni?
A szociológus leszögezte, a családvédelmi akcióterv a támogatásokat a jövedelemmel rendelkező családokhoz strukturálta át. Az egyenlőtlenségre visszautalva viszont hangsúlyozta, a családi pótlék éves szinten 300 milliárd forint, a CSOK, mely vélhetően eléri majd ugyanezt az összeget, nagyságrendileg 30 ezer embernek fog jutni.
Hegedűs kiemelte, a lakástámogatások esetében már látszik az úgynevezett elszivárgás jelensége, ami azt jelenti, hogy
a lakásépítők beépítik az áraikba a támogatás összegét, az így átfolyik egy kínálati rugalmatlansággal rendelkező építőiparhoz.
Kormányzati szinten és az MNB-nél nagyon komolyan gondolkodnak azon, hogyan lehetne ezt a hatást csökkenteni.
Felvetette azt a kérdést is, az akcióterv mennyiben változtatja meg a résztvevők magatartását. „Pedig nagyon izgalmas lenne tudni, a CSOK eddig hány gyermek vállalását hozta előre” – tette fel a kérdést Hegedűs.
Az igazságosság kérdését is felvetette a szociológus. Ugyanis eltörölték a 35 milliós felső korlátot, bármennyi lakást lehet birtokolni, és 25 millió forintot lehet felvenni – ismertette. Ugyanakkor a piacon megfelelő lakás csak akkor vásárolható, ha pluszban van még 20 millió forintunk. Ebbe be kell költözni, a többi lakást kell kiadni, tehát ennek lehetséges egy egyenlőtlenséget növelő hatása is. Ez összekapcsolódik azzal a trenddel, hogy felső jövedelmi 20 százalék a megtakarításait befektetési alapok helyett lakásokba fekteti. Ez ugyancsak megnyomta a lakásárakat, holott ekkor a lakáshitelezés a mélyponton volt. Vagyis nem hitelből vásárolták a lakásokat, hanem
Hegedűs szerint jó kérdés az is, hogy a több gyerek indukálja-e azt, hogy nagyobb lakást vegyenek, vagy pedig a nagyobb lakás következménye-e a több gyerek.
A szociológus kimutatásokra hivatkozva beszámolt arról is, reálértéken számítva a mostani CSOK háromgyermekesek esetében nem magasabb, mint az 1994-ben az áfa bevezetésének kompenzálásaként megemelt szocpol, kétgyermekeseknél pedig sokkal alacsonyabb.
Hegedűs úgy látja, a kormányzat szándékosan törekedett kizárni a programból azokat, akik a munkaerőpiacon régóta nincsenek jelen, nincs biztosítási jogviszonyuk. Ami – vélte – nem értelmetlen, mert nem szabad hitellel bizonytalan helyzetbe hozni ilyen családokat. Felidézte, Magyarország beengedte a devizahitelezésbe az alsó középosztályt, és ez a társadalmi csoport elsők között került bajba. Hiányolta viszont, hogy épp ezzel a társadalmi csoporttal nem törődik a kormányzat.
Magánbefektetők és bérlakásprogram
Gion Gábor az elhangzottakra reagálva a vitában azt mondta, a munkanélküliekre vonatkozó intézkedések a munkanélküliség csökkentésében mutatkoznak meg, az nem része a családvédelmi akciótervnek. Ezért egyetértett Hegedűssel abban, hogy társadalmi csoportokat nem szabad engedni felelőtlenül eladósodni.
Ismertette, februárig bezárólag 99 ezer háztartás hitelkérelmét fogadták be a bankok 288 milliárd forint értékben, ami a hazai GDP 0,7 százalékára rúg. A kifizetett támogatások összege pedig 248 milliárd forint fölött volt, és 80 ezer családot érintett.
Az elszivárgást illetően az államtitkár azt mondta, azt nagyon nehéz megakadályozni, és megismételte az előadása végén elhangzottakat, mely szerint van egy nagyon komoly program a tekintetben, hogy a demográfiai fordulat meginduljon. Elemzésekre hivatkozva azt mondta, Budapesten mára csúcson vannak a lakásárak, de vidéken még mindig nem érik el a piaci értéket, az áremelkedés szerinte azt mutatja, hogy nagyon alacsonyról indultak. A piac megnyugtatása érdekében azt mondta, az áfakérdés folyamatban van, arról nem kívánt többet mondani. Felhívta viszont a figyelmet, hogy hamarosan beindul a falusi CSOK-ként ismert intézkedéscsomag.
Pitti Zoltán a születésszám-növekedés kérdésére reflektálva úgy vélte, a szülőképes korú nők számát tekintve abszolút értékben nem lesz növekedés, de megáll a csökkenés, ami már eredménynek mondható. Szépséghibának nevezte, hogy
Az igazságosság kérdésére reagálva azt mondta, a magas jövedelműek, biztos munkaviszonnyal rendelkezők sokkal nagyobb előnyben vannak, mint a középosztályhoz tartozók. Problémának nevezte, hogy a program kizárólagosan a tulajdonszerzést támogatja, a lakás fenntartásához nem nyújt segítséget. Az OECD-re hivatkozva ismertette, a lakásfenntartás költségei idehaza vásárolóerő-paritáson 40 százalékot tesznek ki, ezzel
A szakember felhívta a figyelmet arra is, hogy a lakásépítések egyharmada (Hegedűs szerint 50 százaléka) ma befektetési, kvázi megtakarítási célú. Azaz a tulajdonos olyan bérleti díjat fog kalkulálni, ami az üzemeltetés mellett a lakás megtérülését is magában foglalja, ami a bérleti díjakat is felfelé nyomja.
Hegedűs József a falusi CSOK előnyére írta, hogy a pénz vásárlás mellett felújításra is költhető, mert a célterületek (a hátrányos helyzetű települések) lakásállománya rohamosan romlik.
A szociológus felvetette a visszaélések veszélyét is. Mint emlékeztetett, az 1994-es szocpol és 2006-os félszocpol példája mutatja, hihetetlenül nehéz az adminisztrációnak megfogni ezeket „kreatív” módszereket.
A szakember a kormányzati lakáspolitika hiányát is megemlítette. „Mi lesz azokkal a lakásokkal, amik a magánbérleti piacon most megjelennek, és hogy ezt érdemes-e szabályozni?” – tette fel a kérdést, hozzátéve: Nyugat-Európában léteznek szabályozók. Úgy vélte, egy szabályozott lakbér- és bérlakáspiac kulcskérdése a lakáspolitikának. A fiatalok jó része ugyanis nem saját lakást akar, hanem 5-8 évig lakna valahol.
Pitti Zoltán megerősítette, a bérlakáskérdés teljes egészében kimarad a kormányzati gondolkodásból, csak önkormányzatok számolnak vele, többük épít is bérlakásokat. Szerinte egy lépcsőzetes lakáshoz jutási programra is szükség van. Ugyanis – mondta –
egy kisebb lakás a fiatal pályakezdőknek ragyogó megoldás.
A pénzügyi szakember egyértelmű hibának tartotta, hogy a cafetériából kikerült a lakásfenntartás támogatása. Ezt Pitti nem is az államra terhelné, hanem – vélte – a munkaadó a munkaerő megtartása céljából részben vagy egészben átvállalhatná a lakás fenntartásának költségét annak fejében, hogy a lakás bérleti díjáról számla készül. A számlával már a bérbeadó is rákényszerülne a közteherviselésre, ma ugyanis a bérbe adott lakások tulajdonosainak fele nem vesz részt a közteherviselésben.
Gion Gábor kiemelte, mindig is voltak a piacon olyanok, akik befektetési céllal vásároltak lakást, ez az akcióterv nélkül is megtörténik.
A bérlakásprogram hiányára reagálva azt mondta, számára talány, hogy ingatlanfejlesztők miért nem kezdtek még bérlakásprogramba. Pedig – tette hozzá – Magyarországon termelő cégek munkásokat utaztatnak „az ország egyik végéből a másikba” saját költségen, erre még egyetlen magánbefektető sem indított bérlakásfejlesztést. Az államtitkár szerint ez egy kiaknázatlan üzleti lehetőség. Hegedűs József szerint viszont ez a piac bizonytalan, nagy kockázatot jelent, és ebbe komoly vállalkozók nem mennének bele.
A szociológus vitába szállva az államtitkárral felvetette: miért kell CSOK-kal támogatni a lakást befektetési céllal vásároló felső húsz százalékot? Ezért problémának tartja, hogy az otthonteremtés és a lakásberuházás összekapcsolódik, szerinte a leggazdagabbaknak ott van a költségvetés kincstárjegyprogramja, oda fektessenek be.