A lap megjegyezte, hogy „Diósdon van egy épület, amely a tulajdonos esetleges felajánlása esetén, átalakítást követően akár migránsok, illegális bevándorlók elhelyezésére is alkalmas: az elüldözött Kerox egykori bázisa.” „Jól gondolja meg, október 2-án hova teszi az ikszet!” – figyelmeztetett a szerkesztő. A bejegyzést rövidesen továbbosztotta a diósdi Fidesz közösségi oldala is, ezzel pedig hírbe hozott egy egyébként magántulajdonban álló céget. Érdemes hangsúlyozni, hogy a kulcsszavak az „esetleges”, az „akár” és az „alkalmas”. A Kétfarkú Kutyapárt stílusára emlékeztető üzenetről részletesebben itt írtunk. A diósdi Fidesz, a „Hová?” című, erősen túltolt publicisztikájában később azt írta, hogy
...egy nagyszerű lehetőség, a Kerox épülete, amit tulajdonosa máig nem tudott értékesíteni és egyébként is pipa, mert a tetemes iparűzési adóösszeg ellenére a diósdi városvezetés kiebrudalta; a helyében én nem mondanék nemet egy kormányajánlatra.
A helyiek meg egyszerre két legyet ütnek majd egy csapásra, az ingatlanadó számláján túl a muszlim lakótársakat is lehet simogatni”.
a tulajdonos cáfolt
A Sóskútra költözött Kerox hátrahagyott épületegyüttese azonban többek szerint – így a diósdi polgármester szerint – jelen állapotban nem alkalmas emberek elhelyezésére. Ennél is fontosabb azonban, hogy ez a terv eddig szóba sem jött, a tippet éppen a diósdi Fidesz adta. A Kerox Kft. úgy reagált az alfahir.hu kérdésére, hogy „..a diósdi gyárépületet a tulajdonos nem kívánja felajánlani sem bevándorlók, sem pedig más személyek elhelyezésére. Az ingatlan gazdasági hasznosítása, értékesítése folyamatban van. A vállalat tulajdonosai és vezetése nem kívánnak továbbá politikai jellegű haszonszerzés alapjává válni, ezért minden hasonló jellegű hatáskeltéstől elhatárolódnak.”
a polgármester cáfolt
A háttérben dübörgő suttogó-propaganda azonban megtette a maga hatását; a diósdi önkormányzat közleményben kényszerült cáfolni a szóbeszédet, a „pletykák – félrevezetések elkerülése végett”. Diósd települése közölte, hogy sem az önkormányzat, sem a polgármester, sem a hivatal nem írt alá semmilyen nyilatkozatot vagy szerződést, sem a kormánnyal, sem minisztériummal, sem senkivel mely alapján migránsokat telepítenének be, mi több ilyen jellegű megkeresés nem is érkezett hozzájuk. Bogó László, Diósd független polgármestere az alfahir.hu számára azt is elmondta, hogy erre azért volt szükség, mert a lakosság részéről több megkeresés érkezett, egyesek légből kapott rémhírek alapján egészen konkrétan már a befogadott migránsokért kapott fejkvótákról beszéltek.
Hozzátette: Diósdon általában magas a részvétel, bízik abban, hogy a diósdiak nagy létszámban részt vesznek a népszavazáson, szerinte a diósdiak elég tudatosak ehhez. Kérdésünkre válaszolva azt mondta, hogy mindenkit arra biztatnak mondja el a véleményét a saját belátása szerint, azonban szerinte szinte minden józanul gondolkodó ember egyetért azzal, hogy minden Magyarország jövőjét érintő döntésről kérdezzék meg a helyi parlamentet. Megkérdeztük azt is, hogy miért nem fogadta el a diósdi testület a kényszerbetelepítés elleni határozatot, mire azt a feleletet kaptuk, hogy a betelepítés nem az önkormányzatokon, hanem a kormányzaton múlik. Elmondta, hogy szerinte az önkormányzatnak nincs is jogi lehetősége megkerülni a kormányzatot és mondjuk követlenül az EU-val megállapodni a migránsok betelepítéséről.
Tehát a polgármester és a Kerox tulajdonosa elhatárolta magát a migránsbefogadástól, ezzel ellentétben a diósdi Fidesz még egy ezt követően publikált írásában is azt hangoztatta, hogy a település mennyire, de mennyire alkalmas helyszín lenne arra, hogy a területén befogadóállomás létesüljön, hiszen minden – a Spar, a benzinkutak, a főtér – elérhető gyalogosan.
a fidesz szerint aki nem lép egyszerre...
Korábban az érdi lakossági fórumon kérdeztük meg dr. Aradszki Andrást, a Fidesz választókerületi elnökét és Seszták Miklós fejlesztési minisztert, hogy mi alapján vethette fel ezt a témát a fideszes lap. Esetleg van -e reális esélye annak, hogyha a népszavazás érvénytelen lesz, vagy ha egy településen az igenek lennének többségben, akkor az esetleges betelepítések ezeken a településeken (pl. Diósdon) fognak kezdődni? A miniszteri válasz szerint, ha a távolabbi jövőben esetleg bekövetkezne a kényszerbetelepítés, akkor ez lenne az igazságos. „Mi nem fogjuk őket betelepíteni, de ha be kéne őket telepíteni, akkor egy olyan helyre kéne őket betelepíteni, ahol nem volt érvényes és eredményes a népszavazás” – mondta. Dr. Aradszki a Kerox épületegyüttesével kapcsolatos felvetésekre azzal reagált, hogy Diósd képviselő-testülete nem hozott még döntést a kényszerbetelepítés elutasításáról, de ezt a mulasztását – egy rendkívüli testületi ülés keretében – még pótolhatja a hátralévő időben.
Az a település, ahol nem veszik a fáradságot, hogy kinyilvánítsák, hogy nem kérnek az illegális migránsokból, szerintem megérdemli, hogy kapjon belőlük – ha majd esetleg mégis kapni kell
– írta meg kissé egyértelműbben a diósdiaknak szánt üzenetet a „Mi újság? Diósd” – törzskommentelője, aki adatlapján önmagát újságírónak tüntette fel. Callidus, a diósdi Fidesz publicistája kifejti, hogy „...hogyan lesz az a bizonyos tovább, …, ha érvénytelenül szavazunk”. Szerinte először átmeneti, nyílt menekültszállásokat kell biztosítani, de minél hamarabb meg kell kezdődnie a végleges letelepítésnek is. Hozzáteszi, hogy
nyilvánvaló és igazságos az, ha olyan településekre és kerületekbe pakoljuk a muszlim kistöbbséget, ahol a lakosság nem élt a demokratikus véleménynyilvánítás jogával, mert számukra mindegy volt, hogyan tovább.
A diósdi Fidesz hozzáteszi: „ha valahova be kell fogadni valamikor is migránsokat az országba, azokat – már csak az őket váró helyi pozitív fogadtatás miatt is – nem elsősorban azokra a településekre kell szétosztani, ahol a helyi lakosság ezt a népszavazás során érvényesen elutasította.”
Diósd még az ország része
Ugyanakkor október másodikán nem a betelepítés igenléséről vagy annak elutasításáról dönt a nép, hanem arról, hogy az Országgyűlés döntsön, ne Brüsszel. Ez ad abszurdum jelentheti azt is, hogy a parlament a saját akaratából dönt a migránsok befogadásáról és elhelyezéséről, bizonyos körülmények együttállása esetén akár Diósdra is, ami a Fidesz szerint a fentiek tükrében akár igazságos is lehet. Miután a törvényhozás előkészült arra, hogy akár ukrajnai munkavállalókat fogadjon be, a kormány pedig nemzetbiztonsági kockázatot jelentő letelepedési kötvényeket afrikai magazinokban hirdeti, abban sem lehetünk teljesen biztosak, hogy teljes lesz az EU-fele az elutasítás. „Ne arra figyeljenek amit mondok, hanem amit teszek...” - tanácsolta Orbán a külföldi diplomatáknak néhány éve. Megint más kérdés az, hogy a Fidesz a népszavazástól függetlenül is módosíthatta volna az Alaptörvényt, a kétharmados többséget legalábbis a jobboldali ellenzék (a Jobbik) biztosította volna ehhez.
Ha ez megtörtént volna, akkor egyetlen településen sem lenne szükség a mostanihoz hasonlóan félelemkeltésre
- állapíthatjuk meg.