Németország úgy döntött, hogy követi Svédország, Finnország, Lengyelország és a három balti ország, Észtország, Lettország és Litvánia példáját, és kihagyja az informális találkozókat Magyarország féléves elnöksége alatt – derül ki az Euractiv cikkéből.
Ez az ára Orbán gerilladiplomáciájának: Putyin kegyeiért cserébe, ránk haragította nyugati szövetségeseinket.
Magyarország július 1-jén vette át a soros uniós elnökséget. Ilyenkor a tagállami miniszterekből álló testület nem hivatalos tanácskozásait a szokásnak megfelelően a soros elnökség országában rendezik, ám a magyar kormány külpolitikája miatt egyre több EU-s ország rúgja fel ezt a tradíciót. Most Németország is csatlakozott a sorhoz.
Az Euractiv megkérdezett tizenöt német szövetségi minisztériumot arról, hogy a miniszterek részt eljönnek-e a hamarosan megrendezendő magyarországi tanácskozásokra. Egyetlen német minisztérium sem válaszolt igennel. A belügyminisztérium annyit írt, hogy egy alacsony rangú államtitkárt küldenek a találkozóra, más minisztériumok egyáltalán nem kívánnak részt venni.
A német külügyminisztérium kemény hangot ütött meg:
A magyar miniszterelnök egyeztetés nélküli útjaival bizalmatlanságot és feszültséget keltett az uniós tagállamok körében.
„A német kormány jelenleg is szorosan egyeztet az uniós partnereivel a lehetséges válaszokról, beleértve az informális tanácsüléseken való részvétel kérdését is” – írták az Euractivnak.
A szóban forgó a tanácskozásokon nem hoznak hivatalos döntéseket, tehát a nemzetközi bojkottnak nincs közvetlen gyakorlati jelentősége, viszont diplomáciai szempontból finoman szólva is kínos Magyarország számára. A Tanács ettől függetlenül több, Magyarországot érintő ügyben is dönthet, például a saját elnökségéről.
(Címlapkép: Orbán Viktor fideszes miniszterelnök és Olaf Scholz német kancellár. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)