Diplomáciánk tojástánca: minden tojás összetört

A jobbikos Gyöngyösi Márton szerint olyan szervezet alapító tagságáról maradtunk le egy nappal, amely a neoliberális világrend végét okozhatja.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium előtt tartott sajtótájékoztatóján a jobbikos politikus azt mondta, 25 év egyoldalú és szolgalelkű euroatlanti külpolitikája után úgy tűnt, hogy az Orbán-kormány felismerte a geopolitikai trendfordulót, és észrevette, hogy nem egypólusú, hanem többpólusú világrend van kialakulóban. Hozzátette, örömmel látták, hogy a kormány a Jobbik külpolitikai stratégiáját jelenítette meg, legalábbis kommunikációs eszköztárában.
„Mégis úgy tűnik, hogy bár a szóvirágok terén a kormányzat a keleti nyitást megvalósította, a legfontosabb lépésről, a legfontosabb döntésről egy nappal sikerült lemaradnia”
– hangsúlyozta Gyöngyösi Márton.

Szemben az IMF-fel és a Világbankkal

Amint arról az Alfahír is beszámolt, nemrég alakult meg az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank (AIIB). Orbán Viktor miniszterelnök április 1-jén Kazahsztánban jelentette be, hogy Magyarország jelentkezik ebbe a 100 milliárd amerikai dollár törzstőkével induló pénzügyi szervezetbe, csakhogy ez egy nappal az után történt, hogy alapító tagnak lehetett jelentkezni.
 
Gyöngyösi Márton szerint nem túlzás azt mondani, hogy az AIIB a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank szerepét fogja átvenni a közeljövőben. A szervezetnek 57 alapító tagja van: nemcsak ázsiai nagyhatalmak, hanem olyan európai uniós tagállamok is, mint Németország, Franciaország vagy éppen Olaszország. A nagyhatalmak közül talán Japán az egyetlen jelentős kivétel, amely nem alapító tagja a banknak.

A diplomácia állatorvosi lova

„Magyarország egy nappal késte le az alapító tagságot, hiszen ehhez egy nappal április 1-je előtt kellett volna írásban bejelentkezni, de így csak egyszerű tagként leszünk ott. És bár szavazati jogunk lesz, mégsem fogunk tudni beleszólni a bank szabályozási rendjébe” – fejtette ki a jobbikos képviselő. Ez szerinte „igencsak elkeserítő”, már csak azért is, mert korábban se az IMF-be, se a Világbankba, se az Európai Unióba nem tudtunk úgy belépni, hogy ott meghatározó tényezők legyünk, és alakítani tudjuk ezen intézmények szabályozását.
„Most meg lett volna a lehetőség arra, hogy nagyhatalmakkal és más nagy országokkal közösen belépjünk egy olyan pénzügyi rendszerbe, amely a következő évtizedek legnagyobb ázsiai beruházásairól fog dönteni, és amely igencsak jelentős haszonnal kecsegteti a különböző tagállamokat, különösen az alapító tagokat”
– közölte Gyöngyösi Márton. Mint mondta, az elmúlt 5 év diplomáciájának állatorvosi lova ez az eset:
„a nagy tojástáncnak az lett az eredménye, hogy a magyar diplomácia minden tojást összetört”.

A neoliberális világrend vége?

Gyöngyösi Márton rámutatott: a magyar diplomácia a kései bejelentkezéssel csak azt érte el, hogy magára haragította az Egyesült Államokat. „Eközben semmilyen hasznot nem tudott szerezni, hiszen nem alapító tagként, hanem egyszerű tagként lesz csak jelen a következő évszázadunkat meghatározó pénzügyi intézményben, amely a neoliberális gazdasági és pénzügyi világrend végét fogja jelenteni” – hangsúlyozta.
 
Gyöngyösi Márton újságírói kérdésre kifejtette, a Jobbik nemcsak üdvözli a keleti nyitást, hanem maga a nemzeti párt volt a fogalom megalkotója is: 2010-es programjában a Jobbik részletesen kifejtette, miért tartja fontosnak a keleti nyitást. Hozzátette, a Jobbik az elmúlt 25 év diplomáciáját egyoldalúnak, szolgalelkűnek tartja, amely kiszolgáltatta Magyarországot a nyugati érdekeknek. Ez Gyöngyösi szerint azért „fájdalmas”, mert épp az elmúlt negyed században ment végbe egy világpolitikai trendforduló, amely a kétpólusú világrend után azt vetíti előre, hogy nem egy egypólusú, beszűkülő világ van kialakulóban, hanem többpólusú, több lábon álló világrend.
 
Ilyen helyzetben egy olyan országnak, amely civilizációs törésvonalakon helyezkedik el, arra kell figyelnie, hogy minél több pólus felé legyen nyitott – mondta. Gyöngyösi Márton hozzátette, a Jobbik azért küzd, hogy Magyarország a nemzeti érdekeit Európán belül minél erőteljesebben tudja megvalósítani. „Európai uniós tagságunk ezer sebből vérzik, hiszen nem sikerült a nemzeti érdekeinket olyan mértékben érvényesíteni, ahogy azt kellett volna” – fogalmazott a jobbikos politikus.