Kálló Gergely, Fejér megye 4. választókerületének képviselője petíciót indított a településeket érintő megszorítások, így különösen a gépjárműadó elvonása ellen. Meglepő módon több polgármester nemhogy nem támogatta, de még le is gorombította a képviselőt, holott az elvonás az ő költségvetésüket is érintette. Pedig a körzetben nemhogy pandémia idején, de még „békeidőben” is lenne helye a felújítások helyett vadászai kiállításra fordított millióknak.
Bár néhány polgármester szerint stabil a településük helyzete, azért szemmel láthatóan bőven lenne helye a központi költségvetésbe átirányított gépjárműadó millióinak. Fejér megye 4. választókerületében Dunaújváros mellett nyolc kisebb, azaz 25 ezer főnél jóval kisebb községet találunk. A településméret jelen esetben azért fontos, mert az iparűzési adó központi megfelezése után a kormányzat közölte, eddig a létszámkorlátig automatikusan kompenzálják a települések bevételeit, míg efelett a kormány és az egyes polgármesterek egyedi tárgyalások révén kell, hogy megegyezzenek a kieső bevétel visszapótlásának mikéntjéről.
Az iparűzési adó megfelezése olyan 600 milliós, a gépjárműadó elvétele pedig 125 millió forintos bevételkiesést okozott Dunaújvárosnak
– mondta lapunknak Pintér Tamás, Dunaújváros polgármestere. Ismertette, már Gulyás Gergely kancelláriaminiszterrel történt megbeszélésük során kiderült, működésre nem fognak pénzt adni, csak fejlesztésre.
Pintér ugyanakkor rémhírnek nevezte azokat a híreket, hogy hitelfelvétel felé terelnék a városokat. Balla György fideszes képviselő lett a kompenzációs tárgyalásokért felelős miniszteri biztos, az ő részére juttatott el Szita Károly, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke a többi polgármester ötleteiből egy javaslatcsomagot, hogy milyen irányban lehetne kompenzálni – ismertette a városvezető. Példaként említette a háziorvosi szolgálatok vagy a helyi közösségi közlekedés államnak történő átadását, illetve hogy a folyószámlahitel-keretet ne kelljen év végéig feltölteni, hanem azt májusig ki lehessen tolni.
A dunaújvárosi polgármester azt mondta, a miniszteri biztossal megejtett találkozón Balla épp aziránt érdeklődött, hogy ha fejlesztési támogatást adnának, akkor a város azt mire fordítaná. Pintérék egy 750 milliós fejlesztési csomaggal érkeztek a találkozóra, melyben szerepeltek évek óta húzódó, de forrás hiányában eddig elmaradtak. Ilyenek például a víztisztítással, vízelvezetéssel kapcsolatos beruházások is – mondta a polgármester.
A likviditásra, folyó pénzekre vonatkozó kérdésünkre Pintér annyit mondott, az nagyon nehéz. Szabó Zsolt, a város gazdasági alpolgármestere azt felelte, speciális helyzetben vannak, mert több nagy cég is részletekben fizet nekik iparűzési adót, másrészt a város költségvetését átszabni ugyancsak pénzbe kerül.
Ennek ellenére most is pozitív a bankszámlánkon levő összeg, és van lekötött tartalékunk a bérekre
– sorolta Szabó. Mint mondta, figyelnek a különféle adófeltöltési időpontokban befolyó pénzekre, ennek ellenére nem kizárt, hogy a következő adófeltöltési időpont előtt egy pár hetet mínuszban lesz a számlájuk.
Összességében 3 milliárd forinttal csökkent a város költségvetésének főösszege – közölte Szabó Zsolt. Ez abból jön össze, hogy több normatívát is nem kaptak meg, magasabb összegű szolidaritási adót is kellett fizetni, valamint a koronavírus-válság okozta visszaesés miatt eleve kisebb lett volna az iparűzésiadó-bevétel is – részletezte.
Bár az ellenzéki vezetésű Dunaújváros az igazi „nagy hal”, a másik térség másik nyolc települése is megérezte a gépjárműadó elvételét. Költségvetésüket böngészve megállapítható, hogy Adonynak 10, Ercsinek 25, Iváncsának 8, Kulcsnak 11, Nagyvenyimnek 16, Perkátának 7, Pusztaszabolcsnak 13, Rácalmásnak pedig 10 millió forint lett volna a bevétele gépjárműadóból.
Ezek ellen a megszorítások ellen indított kampányt Kálló Gergely, a térség jobbikos országgyűlési képviselője. A Facebook-posztokban arra szólította fel a kormányzatot, hogy adja vissza, amit elvett az egyes településektől, egyúttal online petíciót is indított annak érdekében, hogy a kormányzat
„Mire van szüksége egy településnek? Általában kuka meg pad, ez minden település szerves része!” – mondta megkeresésünkre Kálló, aki árajánlatot kért erre a két utcai berendezéstípusra. A legdrágább ajánlatból is Adonyba negyven, Nagyvenyimen hatvannégy darab padot, Iváncsán ötvenhárom, Rácalmáson hatvan darab olyan kukát tudnának telepíteni, amiben a kutyapiszokgyűjtő is benne van, mindezt az elvett gépjárműadóból – sorolta képviselő. Dunaújvárosban pedig nem kevesebb, mint 2782 négyzetméternyi kátyút tudnának helyrehozni a kormányzati megszorítások során elvett 125 millió forintnyi gépjárműadóból – fűzte hozzá.
Az iparvárosban a legakutabb önkormányzati ügy a botrányos közvilágítás, mely korrupcióval volt átszőve, hanyag volt a kivitelezés stb., ennek felújítása 200-220 millió forint lenne – húzta alá Kálló, kiemelve, csak az elvont iparűzési adóból háromszor fel lehetett volna újítani a városi közvilágítást. Ennek ellenére megtörténik a beruházás, csak a megszorítások miatt csúszik – tette hozzá bizakodva.
A városban a kötelezőeket ki fogják fizetni
olyan nincs, hogy pandémia alatt nem adunk fizetést
– nyomatékosította a politikus, ugyanakkor megjegyezte, egyes szolgáltatások között kell választani.
Kálló szerint „zuhanó repülőgépen nem illik konyakot kérni”, azaz válság idején mindenki adja be a közösbe, amit tud, ez szerinte meg is történt. Csakhogy – tette hozzá – amikor azt látják, hogy a Gazdaságvédelmi alapból 67 milliárd forintos vadászati kiállítás rendeznek, valamint stadiont építenek vagy újítanak fel, akkor
azért kinyílik a bicska a zsebében.
És persze Orbán Viktor bejelentette a kompenzációt, ami karácsony előtt el is indult, ahol 17 település kapott csaknem 24 milliárd forintot. A 17 város közül 13 fideszes kapott 21,8 milliárd forintot, 4 ellenzéki vezetésű önkormányzat pedig 1,9 milliárd forintot, utóbbiaknak azonban megmondták, hogy mire költhetik ezt az alamizsnát – emlékeztetett a jobbikos politikus.
Megjegyezte azt is, a kormányzat – nagyon helyesen – plusz juttatásban részesítette az egészségügyben dolgozókat, de megfeledkezett a szociális szféráról. Dunaújváros önkormányzata pedig a rendelkezésre álló forrásokból egyszeri támogatásban részesítette ennek a szektornak a városi alkalmazottjait.
Akkor, amikor ezeket az összegeket elveszik, azt a lehetőséget veszik el, hogy segíteni tudjuk a járvány elleni védekezést – nyomatékosította. Úgy véli, ők ezekből a pénzekből hatékonyabban tudtak volna védekezni, mint ahogy azt központilag teszik, mert
ha helyben maradt volna a pénz, akkor a szociális dolgozóknak adták volna. Ám átadták a központi költségvetésnek, a kormányzat pedig vadászati kiállításra fordította
– húzta alá Kálló.
A képviselő szerint a választókerület többi települése sem dúskál a pénzben, úgy látja, minden településen szükség lenne járdafelújításra, parkosításra, kastélyok rendbehozatalára.
Fideszes körökben Kálló kampánya kiverte a biztosítékot. A Fidesz-közeli Duol portálon megjelent cikkben a helyi fideszes vagy Fidesz által támogatott prominensek igyekeztek meggyőzni az olvasóikat arról, hogy mennyire jól is állnak településeik. Molnár Tibor, Iváncsa polgármestere (aki egyébként a 2020. februári időközi választáson Kálló független, de Fidesz által támogatott ellenfele volt) az elvonásokat nem cáfolta, de arra hivatkozott, hogy jelentős tartalékaik vannak, illetve a kormányzattól is kapnak támogatást. Gólics Ildikó, Ercsi fideszes önkormányzati képviselője már nem próbálta elhallgatni a megszorítással elvett gépjárműadót, de azt írta, annál magasabb összeg folyik be az oda települt vállalkozások építmény- és iparűzési adójából. Jobb Gyula, Kulcs ugyancsak fideszes polgármestere viszont makacsul tagadott: „A kormány nem vett el semmit Kulcstól és a kulcsiaktól” – írta a lapnak, megfeledkezve a gépjárműadó elvonásáról.
Körbekérdeztük a körzet polgármestereit arról, hogy a gépjárműadó központosítása miatt kiesett bevétel visszapótlására van-e forrásuk, és arról is, hogy kényszerülnek-e emiatt valamely közszolgáltatás vagy fejlesztés megszüntetésére, szüneteltetésére, elhalasztására. Megkérdeztük őket továbbá, hogyan alakultak az utóbbi években a működési célú támogatások összegei, illetve hogy az iparűzési adó megfelezése, majd kompenzációja miatt adódnak-e esetleg likviditási nehézségek.
Szabó Tamás, Ercsi polgármestere megerősítette, hogy a gépjárműadóból 2021-re 25 millió forint bevételt terveztek, ezt a tételt azonban törölték.
Az adó visszapótlására nincs mód és forrás!
– áll a lapunknak küldött válaszlevelében. Hozzátette, egyelőre nem kényszerültek közszolgáltatás megszüntetésére, szüneteltetésére, viszont
A városvezető példaként a civil szervezetek támogatását, a közalkalmazottak, köztisztviselők jutalomkeretét, cafetériajuttatását, a képviselői tiszteletdíjakat, illetve a rádió támogatását említette.
Szabó Tamás rámutatott, forráshiány miatt fejlesztéseket saját forrásból sem 2020-ban, sem 2021-ben nem tudott és nem tudnak kezdeményezni, azok kizárólag pályázati pénzből valósíthatók meg.
Sajnos a kisvárosi pályázatok nem működnek, a Magyar Falu Program lehetőségeit, amelyek számunkra is fontosak lennének, a településünk nagysága miatt nem lehet kihasználni!
– írta a városvezető. (A Magyar Falu Program 5000 fő alatti települések számára szól, míg Ercsi lélekszáma nagyságrendileg 8,5 ezer fő.) Ugyanakkor a város – közfeladatok nélküli – támogatása 2021-re megemelkedett: míg a korábbi években 125-150 millió forint közötti összegeket kaptak, ez ebben az évben már 199 millióra rúg.
Nagyvenyim fideszes polgármestere válaszában Kálló facebookos posztjára reagált. Vargáné Kaiser Katalin lapunknak azt írta, eddig nem kívánt reagálni az általa vezetett település polgárait „provokatívan megszólító »képviselői« megnyilvánulásra”, most azonban úgy véli, az méltatlan.
Méltatlan a helyzethez, amiben élünk, a küzdelemhez, amit a társadalom különböző csoportjai vívnak életért, egészségért, megélhetésért
– írta lapunknak a településvezető.
A település anyagi helyzetét firtató kérdésünkre Vargáné kitérő választ adott, de az elismerte, hogy nem fenékig tejfel az élet.
Nagyvenyim nincs könnyű helyzetben a folyó működési bevételek körében, ez abszolút értelemben igaz
– áll válaszlevelében, de rögtön hozzáteszi, hogy ennek fő okai „nem a pandémia közös teherviselési időszakában meghozott, a vállalkozások életben tartását segítő kormányzati intézkedésekben keresendők”. A polgármester asszony szerint a település stabil költségvetéssel működik, de konkrét számokkal nem válaszolt.
A nagyvenyimi településvezetővel ellentétben Molnár Tibor, Iváncsa polgármestere válaszában nagyon pontos válaszokat adott. Közölte, a gépjárműadó központosítása 8 milliós bevételkiesést jelentett, melyet a tavalyi évben működésre felhasználható, kötelező önkormányzati feladatok ellátására fordítható kormányzati kiegészítő támogatás pótolt. Molnár válaszában azt írta,
sem közszolgáltatás, sem fejlesztés szüneteltetésére, elhalasztására nincs szükség, a település stabil anyagi helyzetben van,
és hozzátette, likviditási problémájuk sincs. Működési célú támogatásra 2018-ban 224, 2019-ben csaknem 262, míg 2020-ban majdnem 260 millió forintot kaptak.
A térség néhány települését magunk is meglátogattuk. Kulcsra kényelmes, jól karbantartott úton jutottunk be, majd tettünk is egy kört a településen. A főúttól távolodva azonban már elő-előbukkantak a belterületi utak hibái. Az Arany János utcára fordulva még csak egy-két jelentősebb kátyút kellett kikerülnünk (lásd nyitóképünket), de a Duna felé közeledve, befordulva a Vöröspart utcára, azt kell mondjuk, az útburkolat igencsak megtornáztatta az Octavia lengéscsillapítóit.
Egyébként úgy értesültünk, hogy a 2700 lelkes község több háztartásban sincs vízszolgáltatás.
Természetesen Jobb Gyulának, Kulcs fideszes polgármesterének is elküldtük a fenti kérdéssort, kiegészítve azzal, hogy ezeket az utakat mikor és milyen forrásból kívánják rendbe hozni. A településről úgy hallottuk, hogy több háztartásban sincs vízszolgáltatás. A község vezetőjénél erre is rákérdeztünk, de választ nem kaptunk sem az útfelújítás, sem a vízszolgáltatás kérdésére.
Perkáta kicsit nagyobb, nagyságrendileg négyezres nagyközség. A 2019 őszén megválasztott fideszes polgármester belső harcok miatt 2020 őszén mondott le, és mivel a veszélyhelyzet miatt nem lehet időközi választást tartani, így a települést ügyvezető alpolgármester vezeti. Nem kell sokat autóznunk, a főtéren (Szabadság tér) található a polgármesteri hivatal és számos úthiba is.
A város kulturális központja az innen nem messze található Győry-kastély. Takaros kúria lehetett valamikor, a főépületet 2016-ban újították fel, a 380 milliós beruházásból 345 millió volt uniós forrás, a többi hazai önerő. A két melléképület azonban elcsúfítja a látványt, szemmel láthatóan még pandémiás időszakon túl is lenne helye az elvett gépjárműadónak.
Perkátát is kerestük a már felvetett kérdésekkel, és igazából nem tudunk rossz szemmel nézni az ügyvivő alpolgármesterre, hogy elmaradt a válasz.
Innen a körülbelül hatezres Pusztaszabolcsra gurultunk át, ahol a belterületi utakat rendben találtuk. Viszont a perkátaihoz hasonlóan itt is lenne helye a pénznek. A városka ékköve lehetne a Fould-Springer–Wooster-kastély, mely sokáig a szociális tárcát felügyelő minisztérium tulajdonában volt, majd iskola, végül szakiskola működött benne. 2009 óta azonban a pusztaszabolcsi önkormányzat az üzemeltetője.
A kastély azóta csak áll, pedig ahogy Perkáta kulturális központjává vált a Győry-kastély, úgy lehetne ez az épület a pusztaszabolcsiak büszkesége. A kidőlő-bedőlő kerítések, az elhanyagolt kert erősen rontják az egyébként karbantartott épület látványát, világos, hogy itt is forráshiány miatt nem tud lépni az önkormányzat.
Pusztaszabolcsot is megkérdeztük a fent már vázolt kérdésekkel, de a polgármester asszony nem válaszolt.
Ahogy a Pusztaszabolcsot az autópályával összekötő úton autóztunk, azon járt az agyunk, vajon mikor kap észbe a kormányzat. Mikor fogják belátni, hogy a szubszidiaritás, azaz hogy helyi ügyeket helyben jobban tudnak kezelni, mint magasabb szintről, nem egy őrültség. A központosítás miatt, hogy minden kis esetről az MSZMP pártházában döntöttek, a helyi tanácselnökök pedig szorgalmasan bólogattak hozzá, összeomlott a szocializmus. A mostani központosítás kísértetiesen hasonlít a Kádár-rendszeréhez, csak a Köztársaság téri pártház helyett ma a Karmelitában születik meg a döntés a kistelepülésekről. A szocializmus összeomlása maga alá temette az országot is. A neokádári rendszernek is ez lesz a vége?