Lantos Gabriella szerint a Róbert Károly Magánkórház által megrendelt felmérés szerint az egészségügyben dolgozóknak az alábbi fizetést kellene megadni ahhoz, hogy itthon is boldogulni tudjanak a munkájukból:
A szakértő kiemelte:
jelenleg a magyar egészségügyi dolgozók a nyugati bérek egyharmadát kapják, ami teljességgel elégtelen ahhoz, hogy gátat vessen a kivándorlásuknak.
A folyamat addig nem áll majd meg, amíg a magyar fizetések el nem érik az 1000 kilométeren belül elérhető bérek legalább kétharmadát.
Az ágazatban az utóbbi tíz évben megfigyelhető bérnyomás azonban komoly következményekkel járhat:
- egyrészt emiatt a fent látható fizetéseknek a duplájára kell emelkedniük,
- ugyanakkor ez azzal jár, hogy a szolgáltatóknak jelentősen növelni kell majd az áraikat.
Ebből világosan leszűrhető, hogyha ez az általános életszínvonal növekedése, valamint a magyar bérek nyugati fizetésekhez való felzárkóztatása nélkül megy végbe, akkor ez a magánegészségügy üzleti modelljének radikális átalakulásával járhat, és
a gyógyulás a gazdagok kiváltsága lehet.
Azoknak tehát, akiknek a magánellátás ideig-óráig még egérutat jelent a haldokló állami egészségügyből, nagyon könnyen két szék közt a pad alatt találhatják magukat.
Ez már több, mint agyelszívás - A brit sajtóban is téma a bérunió
Kevesen tudják, hogy Róna Péter közgazdász maga is vállalkozó: egy semmiből felépített sajtfarmmal ad munkát a dolgozni vágyóknak a Somogy megye súlyosan elmaradott, hátrányos helyzetű térségében fekvő Kisasszondon. A The Telegraph a napokban megszólaltatta a szakembert, aki személyes tapasztalatain keresztül is igyekezett rávilágítani, miért van égető szükség a Jobbik által útjára indított béruniós kezdeményezésnek.