Tavaly tavasszal bűzös csomag érkezett a varsói magyar nagykövetségre
- olvasható a Direkt36 tényfeltáró portálnak a lengyel-magyar kapcsolatok megromlásáról szóló írásában amelyből nemcsak az derült, ki, hogy a doboz ürülékkel volt tele, hanem az is, hogy mennyire feszültté vált a két ország viszonya az orosz-ukrán háború kitörése óta és milyen dühöt váltott ki a lengyel közvéleményben az Orbán-kormány kétarcú politikája.
A Direkt36 szerint a magyar nagykövet, Kovács Orsolya több magánbeszélgetésen elmondta, hogy haza szeretne jönni, mert egyre kevésbé tudja az arcát adni a kormány háborúval kapcsolatos megnyilvánulásaihoz. Sokat kellett küzdenie azért is a magyar külügynél, hogy más nemzetek nagykövetségeihez hasonlóan kifüggeszthessék az ukrán zászlót.
A cikk kitér Novák Katalin tavalyi látogatására is, aki Varsóba utazott először köztársasági elnökként. Magyar és lengyel kormányzati források szerint Mateusz Morawiecki miniszterelnök arra kérte Novákot, magyarázza el, miért olyan súlyos Magyarország orosz energiafüggése.
Novák Katalin köztársasági elnök erre az Orbán-kormány gyakori érvét adta elő, miszerint ez egy sajnálatos adottság, történelmileg így alakult, és az orosz energiahordozók kiváltása technikailag lehetetlen. A lengyel miniszterelnök viszont tudta jó előre, hogy milyen választ fog hallani, és azonnal ellenérvekkel állt elő. A találkozóra készülve Morawiecki ugyanis saját apparátusától és a lengyel kormánynak dolgozó szakértőktől részletes számításokat kért be Magyarország orosz energiafüggőségéről, és arról, vajon megoldható-e az orosz energia kiváltása.
„A lengyel elemzések mind arra jutottak, hogy Magyarország technikailag ki tudná váltani az orosz energiát, csak éppen nem akarja” - magyarázta egy, a találkozó részleteit ismerő forrás.
A lengyelek például ellenőrizték és vitathatónak találták a magyar kormányzat és a Mol állításait arról, hogy pontosan mennyi időbe is telne átállítani az olajfinomítókat az Urals típusú orosz olajról más olajtípusokra. A magyar érvelés úgy szólt, hogy 2-4 évre és több százmillió dollárra lenne ehhez szükség. A lengyel miniszterelnök szakértői viszont arra jutottak, hogy ez a magyar állításokhoz képest sokkal rövidebb idő alatt megvalósítható lenne. Morawiecki azzal is érvelt Nováknak, hogy még akkor sem omlana össze Magyarország, ha az oroszok leállítanák a Barátság kőolajvezetéket, mert Magyarország az Adria felől tudná pótolni a kieső olajmennyiséget.
A lengyel miniszterelnök és stábja a gázügyekből is alaposan felkészült. Morawiecki kioktatta tárgyalópartnerét a különféle interkonnektorokból és alternatív gázútvonalakból is, melyek segítségével – a lengyel kormány szakértői szerint – Magyarország az orosz gázról is fokozatosan le tudna válni, ha akarna. Azt is felemlegette emellett, hogy a magyar vezetés 2021 őszén egy hosszú távú gázszerződést írt alá az orosz Gazprommal, ami szintén nem a függetlenedés irányába mutatott.
Novák Katalin a vitának ezen a pontján megpróbált kibújni a további kérdések alól. Arra hivatkozva, hogy ő még új a pozíciójában, áthárította a kérdések megválaszolását Altusz Kristófra, a Köztársasági Elnöki Hivatal diplomáciai igazgatójára, de lengyel kormányzati források szerint az ő válaszai sem győzték meg Morawieckit és stábját.
Legalább ennyire rossz a helyzet a diplomácia területén. A Dirket36 forrásai szerint ki vannak akadva Szijjártó Péter szerintük arrogáns viselkedésére is, aminek másik eredménye a V4 tagországok hűvös viszonya Magyarországgal szemben.
Bár a lengyel kormányban rossz szemmel nézik, hogy Orbánék a háború közepén is szívélyes viszonyban vannak az oroszokkal, törekedtek arra, hogy ne szakítsák meg teljesen a kapcsolatot. A háború kitörése után lemondtak egy közös nyilvános rendezvényt, de belementek egy titkos miniszteri szintű találkozóba. A magyar fél idén már többet akart, szerették volna, ha Andrzej Duda elnök márciusban Budapestre látogat a magyar-lengyel barátság napja alkalmából, de a lengyelek elutasították a meghívást.
Címlapkép: Novák Katalin köztársasági elnök és Andrzej Duda lengyel államfő a megbeszélésüket követő sajtótájékoztatón a varsói elnöki rezidencián, a Belvedere Palotában 2022. május 17-én. Fotó: MTI/Bruzák Noémi