A februári közvélemény-kutatás eredményeihez képest a Fidesz-KDNP és a Jobbik támogatottsága a teljes népességen belül egy-egy százalékponttal emelkedett, előbbi 25, utóbbi 15%-on áll. Az MSZP más véleménykutatók által mért erősödését az Iránytű Intézet is tapasztalta, a növekedés szintén egy százalékpontot ért el, így az MSZP elmozdult a sokéves mélypontjáról. A kisebb baloldali pártok az elmúlt negyedév vesztesei, mérésük a DK és az LMP esetében egy-egy százalékponttal kisebb támogatottságot jelez. Az elmúlt hónapok folyamatai jelentős átrendeződést nem hoztak a pártok támogatottságát tekintve; minden esetben egy százalékpontos, tehát hibahatáron belüli változást látható. Egyedüli szignifikáns változás a bizonytalanok táborának további növekedése, ők csaknem kétszer többen vannak, mint 2015 októberében.
Pártpreferenciák alakulása a teljes népesség körében
Az október és február között eltelt időszak legszembetűnőbb folyamata mintegy 400 000-500 000 választó lemorzsolódása volt a Fidesz-KDNP táborából, ők jelentős részben a bizonytalanok, valamint a biztosan nem szavazók körét gyarapították, azonban mára a kormánypártok Iránytű Intézet 2 szavazótáborának csökkenése megállt. Az ellenzéki pártoknak alapvetően növekedési teret, a kormánypártoknak inkább veszélyt jelent a bizonytalanok számának további növekedése, mert ebben a közel kétmilliós tömegben ma zömmel kormánykritikus polgárokat találhatunk.
Pártpreferenciák alakulása a pártot választani tudók körében
A pártot választani tudók köre nemcsak egy hipotetikus jövő vasárnapi választásokon biztosan résztvevőket tartalmazza, hanem azokat is, akik „valószínűleg elmennének”, vagy „valószínűleg nem” voksolni; tehát a biztos szavazóknál bővebb halmazról van szó. A szavazástól teljes mértékben elzárkózók nem szerepelnek a fenti ábrán. A pártválasztók körében a Fidesz-KDNP 44%-os támogatottságnak örvend, míg a Jobbikra voksolna a pártot választani tudók 26%-a. Az MSZP 12, a DK 7%-on áll. Az LMP-t támogatná a pártválasztók 5, az Együttet 2, a PM-et, az MKKP-t, illetve az egyéb pártokat körülbelül egy-két százaléka. A februári adatokhoz képest a Fidesz-KDNP, a Jobbik és az MSZP némileg erősödött, a többi párt esetében inkább csökkenés figyelhető meg.
Pártpreferenciák alakulása a pártot választani tudó biztos szavazók körében
A legszűkebb értelmezésben, a biztos szavazók körében 45%-on állnak a kormánypártok, 26%-on a Jobbik, mindketten némileg erősebbek februárhoz képest. Az MSZP a biztos szavazó pártválasztók 12, a DK 7%-át tudhatja maga mögött. Ebben a tekintetben – az Iránytű Intézet mérése szerint – jobban átrendeződtek az erőviszonyok, mivel az MSZP erősödött, a DK gyengült. Általában a DK rendelkezik arányaiban a legaktívabb, legelkötelezettebb szavazótáborral – ezt a májusi mérés nem mutatta ki – azonban a hibahatár mértéke is jóval nagyobb a szűkebb halmaz (1000 helyett 440 fő) következtében. Az LMP-re 5%, az Együttre 2%, míg a PM-re, az MKKP-ra, illetve „egyéb pártokra” legfeljebb 1-1% voksolna.
A mobiltelefonszámok hívása május 19. és 25. között zajlott, az adatfelvételt CATI módszerrel végezték el. Kutatásunk hibahatára a teljes népességre vonatkoztatott 50%-os adatra nézve (95%-os valószínűséggel) legfeljebb +/- 3,1%, azonban valószínűbb, hogy az értékek cenzus értéktől való távolsága ettől kisebb. A hibahatár a teljes népességre vonatkoztatott 50%-nál kisebb, valamint 50%-nál nagyobb érték esetében is csökken, ám a hibahatár nem kezelhető a ténylegesen lehetséges hiba nagyságaként.