Paks 2, a Mátrai Erőmű és a kisemberek szerepe a zöld átállásban - ezekről a kérdésekről zajlott a diskurzus Márki-Zay és Dobrev vitáján

Paks 2, a Mátrai Erőmű és a kisemberek szerepe a zöld átállásban - ezekről a kérdésekről zajlott a diskurzus Márki-Zay és Dobrev  vitáján

A Greenpeace Magyarország és a HVG szervezésében vitázott egymással csütörtökön este nagyjából háromnegyed órán keresztül a klímaváltozás témájában a két ellenzéki miniszterelnök-jelölt, Dobrev Klára és Márki-Zay Péter. A vita során jó néhány dologban egyetértettek egymással a jelöltek, azonban a szerdai vitához hasonlóan ezúttal is feszült volt a hangulat a két politikus között. Kiderült a vita során többek között, hogy hogyan gondolkodnak Paks 2-ről vagy a Mátrai Erőműről és az is szóba került, hogy a zöldítés költségeit véleményük szerint kinek kellene megfizetni.

Az első nagyobb nézeteltérés abban nyilvánult meg a jelöltek között, hogy Dobrev Klára a Greenpeace 2014-19 ciklust vizsgáló felmérésére hivatkozva azt állította, hogy a DK EP-képviselői a legzöldebbek az Európai Parlamentben. Márki-Zay Péter erre úgy kontrázott, hogy nem a magasabb kibocsátáscsökkentést szavazták meg, amikor ez a kérdés volt napirenden az EP-ben, ráadásul az agrárpolitikát sem szavazták meg. Dobrev Klára erre úgy reagált, hogy Márki-Zay egyszerűen nem mond igazat, mivel ők a 65 %-os kibocsátáscsökkentést szavazták meg 2030-ig, az agrárpolitikát pedig azért nem szavazták meg, mert az nem nyújt elég garanciát arra, hogy nem oligarchák kezébe kerülnek az agrártámogatások.

Ezt követően a vita moderátora vetette fel, hogy Márki-Zay programjában nem szerepel külön környezetvédelmi rész, amire annyit válaszolt az MMM jelöltje, hogy önálló minisztérium kell a klímaügynek, ezt tudja mondani. Dobrev Klára azonban felhívta a figyelmet arra, hogy Márki-Zay a Greenpeace miniszterelnök-jelölteknek elküldött nyári kérdőívére sem válaszolt.

Akkor még nem volt fontos ez a téma?

- tette fel a kérdést.

Márki-Zay erre beismerte, hogy nagyon sajnálja, hogy nem töltötte ki a kérdőívet, ez egy mulasztás volt a részéről, más dolgokkal foglalkozott akkor éppen.

Előkerült a kiemelt beruházások kérdése, amely lehetővé tette Orbán Viktornak, hogy könnyedén keresztül tudjon vinni bármilyen építkezést a környezeti szempontokat figyelembe véve. A moderátor emlékeztetett rá, hogy ezt még 2010 előtt fogadták el a szocialista-szabaddemokrata kormány alatt. Dobrev Klára erre úgy reagált, hogy ez a törvény még az uniós csatlakozás előtt készült, a fő célja pedig az volt, hogy egyszerűbb legyen lehívni az uniós pénzeket, Orbán viszont ezt az eszközt teljesen más célokra használta. Márki-Zay Péter ennek ellenére fenntartotta azt a véleményét, hogy óriási ebben a 2010 előtti kormányok felellőssége.

Megkerülhetetlen kérdés volt Paks 2, amely kapcsán a hódmezővásárhelyi polgármester elmondta, hogy szerinte maga az atomenergia egy tiszta energia, ez egy gazdasági probléma inkább, nem pedig környezetvédelmi és felvetette itt is a 2010 előtti kormányok felelősségét. Dobrev Klára szerint ez igenis egy környezetvédelmi probléma is, hiszen törésvonalra építenék az oroszok Paks 2-t, ráadásul a Duna kapcsán is súlyos aggályok merültek fel.

Egy másik szimbolikus ügy a Mátrai Erőmű volt, amiből még Mészáros Lőrincet is ki kellett mentenie az államnak, annyira veszteséges volt. Márki-Zay szerint alapvetően ez is egy gazdasági kérdés, Dobrev viszont azt emelte ki, hogy nem lehet mindig csak a gazdaságot nézni ilyen esetekben, az EP-ben is ezt csinálja például állandóan a Néppárt és ő nem ért ezzel egyet. Márki-Zay erre úgy reagált, hogy igenis megoldható a kérdés gazdasági alapon például az externáliák beépítésével, az viszont populista szöveg, hogy ne az emberek fizessék meg ennek az árát.

Az energiaárak kapcsán volt még egy komoly nézeteltérés a két jelölt között, Márki-Zay szerint az olcsó energia csak a fogyasztást növeli, populista és felelőtlen az ingyen energiával kampányolni. Dobrev Klára szerint ez érzéketlenség, a kisemberek nem fizethetik meg az árát a zöld átállásnak, az nem populizmus, hogy vannak dolgok, amik alanyi jogon járnak a XXI. században.

A szennyező autók kapcsán hasonló alapon vitáztak egymással a felek: Dobrev szerint a szegényebb embereknek van szennyező autója, őket nem lehet büntetni, a tömegközlekedést kell inkább fejleszteni. Erre Márki-Zay élesen vágott vissza:

A kisemberek és a környezetvédelem két külön dolog, nekünk nem csak a szövegelés megy, hanem a munka is Hódmezővásárhelyen.

Itt kiemelte, hogy ingyenessé tették a tömegközlekedést a csongrád-csanádi településen és természetesen ő sem tiltaná ki a szennyező autókat a városból. 

A rendkívül környezetszennyező szemétégetés kapcsán is ez a vita során végig érzékelhető felfogásbeli különbség dominált: Dobrev szerint megértőnek kell lenni, hiszen azt kérjük az emberektől, hogy mostantól közlekedjenek, öltözködjenek, egyenek, építkezzenek másként. Márki-Zay azonban azt mondta, hogy ő a jutalmazásban és a büntetésben hisz, mert csak ezzel lehet arra motiválni az embereket, hogy felhagyjanak a környezetszennyező viselkedéssel.

Végül az utolsó kérdés arra vonatkozott, hogy mit vállalnak a klímavédelem területén, ha ők lesznek a miniszterelnökök? Márki-Zay konkrét szakpolitikai döntéseket sorolt fel (betétdíj bevezetése, épületszigetelés, közösségi közlekedés elektromosra átállítása, geotermikus energia), míg Dobrev Klára a 35 évre kiszervezendő hulladékkezelés fideszes haveri kezekbe átjátszása ellen tenne.