„Komárom-Esztergom 3-as számú választókörzete a lehetőségek tárháza, amit nem sikerült kihasználni az elmúlt 11 év során”

„Komárom-Esztergom 3-as számú választókörzete a lehetőségek tárháza, amit nem sikerült kihasználni az elmúlt 11 év során”

Olyan jelölteket indítunk az előválasztáson, akik helyben már bizonyítottak és akik kellően integratívak ahhoz, hogy ne csak az elkötelezett ellenzéki szavazókat tudják megszólítani, de a bizonytalanokat is" - Jakab Péter, a Jobbik elnöke, miniszterelnök-jelöltje nyilatkozta ezt pártja jelöltjeivel kapcsolatban.

Interjúsorozatunkban bemutatjuk a Jobbik színeiben az előválasztáson induló politikusokat, és terveiket.

Komárom-Esztergom megye 3-as számú egyéni választókerülete egy igazi csatatér körzetnek ígérkezik. 2018-ban a Fidesz egy hajszállal ugyan, de túllépte az 50 százalékot, ugyanakkor az ellenzéki előválasztásnak köszönhetően a kormányváltó szavazatok 2022-ben nem fognak elaprózódni. A Jobbik Szanyi Gábort, a párt oroszlányi önkormányzati képviselőjét indítja az előválasztáson. A lokálpatrióta országgyűlési képviselőjelölt elárulta, hogy pontosan látja az Orbán-kormány 11 évének elmaradt fejlesztéseit. Interjú.

 

A 2021-es ellenzéki előválasztás mindenki számára újdonság lesz. Önnek mi a véleménye az ellenzék történelmi lépéséről?

A kormány úgy keverte-kavarta a választási törvényt, hogy a Magyarország számára létfontosságú kormányváltást csak úgy tudják választásokon elérni az ellenzéki pártok, ha egy listán indulnak. Így ez az új keretrendszer olyan - azért hideg fejjel végiggondolva várható - versenyhelyzetet hozott, amit a legtisztább eldönteni egy előválasztáson. Mivel választókerületenként több párt is tud tehetséges jelöltet állítani, így ez a legtisztességesebb módja kiválasztani, hogy kit tartanak az ellenzéki szavazók a legalkalmasabbnak a feladatra.

 

A cél, hogy kiválasszák a Fidesz egyetlen kihívóját, így, gondolom, nem mindegy, hogy mennyien támogatják őt az előválasztáson.

Így van, minél több választó vesz részt az előválasztáson, a győztesnek annál nagyobb a választókerületben a legitimációja. Nagyon fontos feladata az ellenzéki pártoknak megértetni a pátszimpátia mentén voksolókkal, hogy fogadják el azt a jelöltet, aki megnyeri ez előválasztást, akkor is, ha nem az általa preferált pártból érkezett, mert nem csak az ellenzéki pártoknak kell most összefogni, hanem a szavazóiknak is.

Hasonlóan a többi 2011-ben kialakított választókerülethez, a Komárom-Esztergom 3-as számú is rendkívül összetett képet mutat, eltérő igényű településszerkezettel.

Amit mindig is tudtam, de a választókerületet keresztbe-kasul bejárva csak megerősítést nyert, csodálatos, változatos helyen van szerencsénk élni. Komárom-Esztergom megye nyugati részén található Komárom-Oroszlány-Kisbér „háromszögben”, északról a Duna, délről a Bakony és a Vértes határolja. A nagyobb településeken erős az ipari parkokban a multinacionális nagycégek jelenléte, de a kisebb településeken még mindig sokan foglalkoznak mezőgazdasággal.

Komárom-Esztergom 3-as számú választókörzete a lehetőségek tárháza, amit nem sikerült kihasználni az elmúlt 11 év során, mert rengeteg fontos, az itt élők mindennapjait nagyban érintő infrastrukturális fejlesztés maradt el.

 

Hogyan lehet bepótolni ezt a 11 évet?

Nagyon sok feladat lesz a választókerületben, de ami egy régi tartozás a körzet felé, jelentős javulást hozna Komárom 3. infrastruktúrájában és élhetőségében egy, az M1-es autópályától induló Tatabánya-Oroszlány-Mór összekötő és a településeket tehermentesítő út lenne, ami a megnövekedett teher és átmenő személyforgalmat kivezetné a településekről. Lenne mit fejleszteni a választókerületben közkedvelt és turisták által látogatott helyeken is, de nem az utóbbi 10 évben elterjedt tájidegen „betont mindenhova” hozzáállással, aminek egy példáját láthattuk az Oroszlány melletti Majki-tó közelében, ahol sikerült egy természetközeli közegbe építeni egy azóta sem funkcionáló látogatóközpontot.

 

Hogyan élte meg a térség a koronavírus-járványt, illetve az azt követő gazdasági válságot?

Ezek a problémák valójában országos szintűek, így nem is bontanám le akár még megyei szintre sem. Személy szerint nem sok pozitívumot látok a járvánnyal kapcsolatos kormányzati politikában. A Jobbik által javasolt 80 százalékos bértámogatással rengeteg elveszett munkahelyet és ezen keresztül családokat lehetett volna megmenteni a gazdasági nehézségektől, mert szép az, ha a statisztikákban kimutatjuk, hogy mennyi az átlagkereset, meg milyen sok megtakarított pénze van a magyar családoknak, a mindennapokban nem ez az általános tapasztalat.

Persze nyilván, ha az én és Mészáros Lőrinc 500 milliárdos vagyonát bedobjuk a közösbe akkor mondhatjuk, hogy átlagban van 250 milliárdunk, csak mindenki érezheti, hogy ez nagyon távol áll a valóságtól.

A kormány propaganda-politikát folytat és mindent addig számol, csiszol, formál, ameddig ki nem lehet tenni egy óriásplakátra mint pozitívnak tűnő üzenetet. Nyilván egy valóban gazdaságilag, társadalmilag fejlődő országban nem kell ezt hirdetni, mert ott az emberek ezt saját magukon és a környezetükön is érzik.

A 2019-es ellenzéki győzelmek után a kormányzat rászállt az önkormányzatokra. Ön mit tapasztalt ebből a hadjáratból?

Önkormányzati képviselőként csak kapkodtam a fejem, hogy mennyi felesleges intézkedést ki tud találni a kormányzat a vírusvédekezés mögé bújva csak azért, hogy megbüntesse azokat a településeket, ahol nem a kormánypárt nyerte meg az önkormányzati választásokat. Tisztán látható volt, hogy ez semmi más, mint bosszú.

 

Ön szerint mi legyen a 2022-es kormányváltás utáni első döntés?

Nagyon sok mindent fel lehetne sorolni, de egy normálisan működő ország alapja, hogy a demokratikus intézményi rendszer helyre álljon, ugyanúgy, mint az életminőség emeléséhez szükséges egészségügyi rendszer reformja és a következő generációk oktatását a kor szellemének megfelelő szintre emelése. Mert hiába dicséri meg a miniszterelnök a televízióban a digitális oktatást, ha közben a rögvalóság az, hogy

sok helyen abból állt a digitális oktatás, hogy az iskola, a tanár kinyomtatta papírra a feladatokat és úgy juttatta el a családokhoz, mert nagyon sok helyen még ezeknek a ma már olcsónak számító eszközök beszerzése is nehézségbe ütközik.

De kiemelhetném például a bérlakásépítési programot is, ami több szegmensét is érinti a magyar társadalomnak és így a gazdaságnak is. Nagyon fontosnak tartom, hogy minél előbb jó minőségben és nagy számban épüljenek megfizethető bérlakások, hogy azoknak is lehetőségük legyen minőségi ingatlanban élni, akik nem engedhetik meg maguknak a saját tulajdont.

 

Szanyi Gábor helye hol lesz az újjáépítési folyamatban?

Minden rám osztott feladatot megtiszteltetésnek és egyben kihívásnak is tekintek, így nem emelnék ki semmit amivel szívesen foglalkoznék, mert minden feladatot a legjobb tudásom szerint, magyar emberek érdekeit szem előtt tartva végeznék.