A Központi Statisztikai Hivatal adataiból kiderül, hogy 2013-ban a kereskedelem nagyjából 1300-1400 fő körüli létszámhiánnyal küzdött. A 2016-os év vonatkozó időszakában, még „csak” 4800 körül volt a betöltetlen állások száma. Tavaly július-szeptember között 6660 helyre keresték az üzletek a megfelelő embert.
Bérverseny
A Lidl 2016 óta 32 százalékos béremelést hajtott végre, toborzónapokat szervez, hogy biztosítani tudja üzleteiben a megfelelő számú személyzetet. Három- és hatórás műszakokkal a diákoknak és a nyugdíjasoknak is kínáltak munkalehetőséget.
Jelenleg, több mint 170 üres állást hirdet oldalán az üzletlánc.
Ezeknek a betöltésében segíthet, hogy bejelentették, 2018. március elejétől 20 százalékos emelést adnak a teljes munkaidőben dolgozó bolti és raktári fizikai munkavállalóiknak. Az üzletvezetők bére is nő.
Az emelés után a bolti dolgozók havi keresete eléri majd a bruttó 290 ezer, 320 ezer forintot, az üzletvezetők havi fizetése pedig bruttó 658 ezer forinttól 720 ezer forintig terjedhet
Vasárnap helyett hétfői boltzár
Nagy gondokkal küzd a Coop is. A lánc 30 ezer embernek ad munkát, létszámhiánya 3000 fő.
Elsősorban a Dunántúlon már olyan súlyos a helyzet, hogy számos kisebb üzletének zárva tartására kényszerül a hétfői napokon a Coop.
A munkaerőn kívül másik fő problémaként azt jelölték meg, hogy az üzletek egy része belerokkanhat a garantált bérminimum kötelező emelésébe.
Átszervezés, profilszűkítés
A Tesco dolgozói már tüntetéseken is tiltakoztak munkakörülményeik miatt.
Az ünnepi időszak előtt, olyan komoly volt a munkaerő-hiány, hogy fejpénzt fizettek azoknak, akik olyan embert tudtak a céghez hozni, aki beválik a munkakörében.
A multilánc oldalán jelenleg is közel száznegyven álláshirdetés olvasható. A Tescónál az elmúlt időszakban komoly átszervezések zajlottak. Az áruházlánc bejelentette, hogy a pékségeikben befejezik a gyártást, helyette félkész termékek sütésére állnak át. A kisebb áruházakban pedig megszűnnek a pékségek.
Az átszervezés 2-300 munkavállalót érint. Sokan, közülük nem fogadják el várhatóan a felkínált új munkakört, mert nem a szakmájukba vágó feladatot kapnának és a bérük is csökkenne a felkínált pozícióban. Többen nyugdíj előtt állnak és a hosszú munkaviszonyuk miatt új feladat helyett inkább a végkielégítést kérik.
A kormány az alacsony bérek híve, az emberek nem
A szakemberek már tavaly nyáron jelezték, hogy óriási gondot jelent a kereskedelemnek a munkaerőhiány. Ráadásul, nem is ezen a területen a legrosszabb a helyzet, a gyártás és termelésnek, az építőiparnak még több munkásra lenne szüksége. Villanyszerelőkből, gépjárművezetőkből, lakatosokból egyre nagyobb a hiány.
Az Orbán-kormány gazdaságpolitikája az olcsó munkaerőre épít.
A képzett magyar munkavállalók viszont arra, hogy a nyugati bérekkel biztos megélhetést tudnak nyújtani a családjuknak. Az el- és kivándorlás miatt jelentős munkaerő-hiány van, ami veszélyezteti a gazdasági növekedést is.
Gyöngyösi: a társadalmi egyenlőtlenségek veszélyt jelentenek Európára
Gyöngyösi Márton szerint, ahogy a jelentés is rámutat, a társadalmi egyenlőtlenségek jelentős feszültség forrásai Európában. „Nem túlzás azt mondani, hogy az egyik legnagyobb veszély a stabilitásunkra" - jelentette ki. Hozzátette: a probléma jelen van a nemzetállamok, és egész Európa szintjén. A jobbikos politikus arra hívta fel a figyelmet, hogy tömeges belső migráció zajlik a periféria országaiból, keletről nyugatra, délről északra.
A Jobbik a bevándorlást mellett a kivándorlást tekinti az ország egyik legfőbb problémájának. A kormányváltásra készülő párt többek között a korrupció visszaszorításával, az uniós és hazai források ésszerű felhasználásával, az oktatás modernizálásával és béruniós kezdeményezésével orvosolná az egyre súlyosbodó problémákat.