A törvénytervezet nyilvánvalóan azoknak a szervezeteknek a szigorúbb ellenőrzésére irányul, amelyek a kormány szemében államellenes tevékenységet folytatnak, például a migrációval, a menedékkérők ügyével és az ezekkel összefüggő számos más tevékenységgel foglalkoznak - tette hozzá. Coleville felszólította a magyar kormányt, hogy garantálja az egyesülési szabadság érvényesülését, amibe beletartozik az is, hogy támogatást kapnak kül- és belföldről. A szóvivő felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország csatlakozott a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányához és a Menekültek Helyzetére Vonatkozó Egyezményhez.
A szóvivő a migrációt segítő civilszervezeteknek külföldről juttatott adományok 25 százalékos adójával kapcsolatban azt mondta:
"Az adó valószínűleg szűkíteni fogja e szervezetek költségvetési keretét, és megnehezíti az adománygyűjtést számukra, ezáltal csorbítja e szervezetek képességét nélkülözhetetlen munkájuk végzésében és a szolgáltatásnyújtásban."
Coleville szerint a civilszervezetek már eddig is nagy nyomás alatt voltak az országban, a törvénytervezet csak még nagyobb nyomás alá helyezné őket. Az ENSZ Emberi Jogi Hivatala elismeri a magyar állam felelősségét abban, hogy meg kell védenie az ország határait, de a tervezet nem csak a civilszervezetek munkáját fenyegeti, hanem súlyosan érintheti azoknak a jogait is, akik rászorulnak ezeknek a szervezeteknek a szolgáltatásaira, például menekültek vagy menedékkérők, mert a kormány által nyújtott segítség idővel csökkent - mondta.
Kötelezettségszegés
Az UNHCR súlyos aggodalmának adott hangot a határátkelőhelyeken bevezetett újabb szigorítások miatt, amelyek még tovább csökkentették a menedékkérők és a menekültek bejutási esélyeit Magyarország területére.
A közlemény szerint az ENSZ menekültügy szervezetét komolyan aggasztja az a három új törvényjavaslat, amelyet a magyar kormány február 13-án nyújtott be az Országgyűlésnek. Ugyanis ezek a törvényjavaslatok nyíltan azokat a szervezeteket állítják célkeresztbe, amelyek a menedékkérők és a menekültek megérkezését és az országban tartózkodását segítik.
Ugyanakkor felidézik: az elmúlt hetekben az UNHCR azt tapasztalta, hogy a magyar hatóságok naponta átlagosan mindössze két menedékkérőt engednek belépni az országba a szerb-magyar határ mentén található két úgynevezett tranzit zónán keresztül. Ez pedig azt jelenti, hogy Magyarország gyakorlatilag bezárta a határait azok előtt az emberek előtt, akik nemzetközi oltalmat keresnek, amivel egyértelműen megszegi a nemzetközi és az európai uniós jogból fakadó kötelezettségeit - fűzték hozzá.
Véleményük szerint az intézkedések annál is inkább aggasztóak, mert a civil szervezetek alapvető szerepet játszanak az emberi jogok és általában a jogrend védelmezésében, a többi között a gondoskodásban a menekültekről és menedékkérőkről.
Egyúttal a civil szervezetek kiegészítik a kormányok tevékenységét. Vagyis kulcsfontosságú munkájukat éppen, hogy elősegíteni kellene, nem pedig akadályozni - hangsúlyozzák.
Ebben a helyzetben az UNHCR sürgeti Magyarországnak mint az Európai Unió egyik tagállamának a kormányát, hogy biztosítsa a nemzetközi oltalmat kereső emberek számára a belépést az ország területére.
Továbbá arra szólítja fel az Országgyűlést, hogy ne fogadja el a civil szervezetek tevékenységét akadályozó törvényjavaslat-csomagot.
Szijjártó a Magyar Időkben oltogatja az ENSZ-t
Mint írja, a vitaindító anyag alaptétele, hogy a bevándorlás és annak elősegítése kedvezően járul hozzá a gazdasági növekedéshez és jóléthez, a migráció mindenki számára hasznos, ha tervezett módon zajlik.Szijjártó Péter szerint azonban a migráció"azoknak sem jó, akiknek el kell hagyniuk a hazájukat, és azoknak sem jó, akiknek tömegével kell befogadniuk teljesen más kultúrából érkező bevándorlókat, akik között terroristák és könnyen radikalizálható migránsok is vannak bőségesen".