„Az Orbán-kormányt csak a legszélesebb körű összefogással lehet legyőzni. Nem elég az ellenzéki pártok összefogása, többre van szükség: az emberek összefogására!” - Jakab Péter, a Jobbik miniszterelnök-jelöltje így jelentette be, hogy a Jobbik nemcsak pártpolitikusokban gondolkodik, hanem a kormányváltás érdekében civil jelölteket is támogatnak az ellenzéki előválasztáson.
Interjúsorozatunkban bemutatjuk a Jobbik által támogatott civil jelölteket, és terveiket.
Borsod-Abaúj-Zemplén megye 5-ös számú választókerületében a Jobbik egy civil jelöltet, Erdei Sándor Zsoltot támogatja az ellenzéki előválasztáson. Ahogyan Jakab Péter fogalmazott, Borsod 5. egyszerre nehéz sorsú, és egyszerre szerencsés vidék, hiszen 30 éve nyögi a be nem váltott ígéreteket. Erdei Sándor Zsolttal beszélgettünk többek között választókerületéről, arról, mit tart legfontosabb feladatának, de arra is választ kerestünk, civilként miért döntött úgy, hogy belevág a nagypolitikába. Interjú.
Ön szerint miért fontos részt venni az előválasztáson, és ennek fényében mi lehet a legfontosabb üzenete a választókerületében élőknek?
Tiszta szív, becsület, tisztesség – közéleti szerepvállalásomat már miskolci önkormányzati képviselőként is ezek a fogalmak határozták meg, melyekhez a jövőben is hű leszek. Én mindig azt vallottam, hogy a képviselőnek kell a választókért lennie, nem pedig fordítva. Napjainkban sajnos sok helyen ennek az ellenkezőjét tapasztaljuk. Az előválasztás egy nagy lépés abba az irányba, hogy Magyarországon végre fordulat következhessen be, a diktatúrába vezető út helyett pedig egy normálisabb, élhetőbb ország felé vegyük az irányt. Nagy előrelépés, hogy a hazai politikai szereplők végre tanultak az elmúlt évekből, és bár egymással versengve, de egy közös célért, közös program tervezet mentén, az elválasztást követően pedig egymást támogatva, egy közös jelölttel tervezik a 2022-es választást a kormánypártok jelöltjével szemben.
Miért vág bele egy civil a nagypolitikába? Mitől vonzó ez a terep?
Egyre több fideszes politikusra jellemző az a hatalmi gőg, ami számomra is elviselhetetlenné vált. A kistelepüléseken kiskirályként uralkodnak a közmunka lehetőségének biztosításával vagy éppen megvonásával. Azt pedig látjuk, hogy a választások idején hogyan élnek vissza ezzel a hatalommal, gyakran tisztességtelen viszonyokat teremtve. Abban is biztos vagyok, ha egy választókerületben huzamosabb ideje megoldatlan vagy kimondatlan problémák vannak, az egy idő után szemet szúr a választóknak, pláne, ha ciklusok óta kormánypárti képviselőik vannak.
Az MMM tagja vagyok, civilnek vallom magam, az ellenzéki pártok segítsége nélkül viszont nem lehet felvenni a versenyt a kormánypártok háttérországával. Ez nem jelent feltétlen párthűséget, ugyanakkor elszigetelődést sem.
Kormányoldalról engem is rendszeresen heccelnek, kóstolgatnak, támadnak.
Aki ebben a rendszerben véleményt fogalmaz meg a Fidesz narratívájával szemben, az azonnal céltáblává válik és megpróbálnak nemzetellenséget kreálni belőle. Ez óriási probléma, sok, egyébként jóindulatú és tehetséges embert pedig távol tart a közélettől. Ezen is változtatnunk kell.
Meg lehet változtatni a magyar parlamentarizmust?
Úgy gondolom, akkor tudunk rendszert váltani, ha sikerül majd új alap- és választási törvényt elfogadni. Azt pedig nagyon át kell gondolni, hogy hogyan és milyen felhatalmazáshoz juthat egy-egy politikai erő a választási eredmény függvényében. Az elmúlt több mint tíz év erre örök tanulsággal szolgál.
Beszéljünk egy kicsit a választókerületéről!
Abaúj és Zemplén vidéke Magyarország egyik legszebb, történelmi emlékekben gazdag térsége, csodás természeti adottságokkal megáldva. Rákóczi, Kazinczy és Kossuth földjén járva minden nap érzi az ember a történelem leheletét. Ezer szállal kötődöm a térséghez, de nemcsak apai nagyszüleim révén. Ide kötnek a gyermekévek, a középiskolát pedig Sátoraljaújhelyen végeztem, ahol olyan nagyszerű tanáraim voltak, akik becsületre, tisztességre és tenni akarásra neveltek. Jelenleg Sátoraljaújhelyen élek, de a választókerület mind a 98 települése egyformán fontos számomra, minden lakosával. A kampány során mindenhová ellátogatok.
Milyen feladatokra, kihívásokra helyezi a hangsúlyt?
Megválasztásom esetén három fő feladatra szeretnék koncentrálni. Az egyik a térségünket is sújtó elvándorlás kezelése. Hiába van szalagmunka egy-egy üzemben, ha az itteni bérek még országos viszonylatban is alacsonynak számítanak. Így nem csoda, hogy a fiatalok a fővárosba vagy a nyugati országrészbe költöznek, sajnos sokan tettek így az elmúlt években. A problémát jól jelzi az is, hogy egyre több olyan településünk van, ahol már élelmiszerbolt sem üzemel.
A másik húsbavágó kérdés az egészségügy helyzete. Véget kell vetni annak az átszervezésnek, ami leépíti a kistérségek szolgáltatásait és nagy centrumokba tereli a betegeket. Korszerűsíteni kell az intézményeket, emelni a betegellátás színvonalát, továbbá törekedni arra, hogy minden körzetben legyen háziorvos és patika is.
A harmadik nagy kihívás az úthálózat állapotának a javítása. Természetesen nem lehet minden utat és útszakaszt azonnal felújítani. Törekednünk kell viszont a javulásra, mert lehetnek nagyszerű adottságaink, remek turisztikai terveink, ha közben az útjaink jelentős része kátyús, problémás, vagy életveszélyes. A 37-es út négysávosítására már több mint egy évtizede várunk, és még hosszasan sorolhatnám…
Több Borsod-Abaúj-Zemplén megyei képviselőjelölttel is beszélgettünk már, nagyjából sejtjük a választ arra a kérdésünkre, hogy mennyire viselte meg a koronavírus-járvány a térséget.
A magyar állami egészségügy helyzete – általánosságban nézve – katasztrofális. A járványhelyzet olyan országok egészségügyi ellátását is alaposan próbára tette, melyek színvonalasabb szolgáltatást nyújtanak, gazdaságuk pedig erősebb a hazainál. Ha az elmúlt években a stadionok helyett talán többet költöttünk volna kórházakra, rendelőkre, valamint a szektor dolgozóira, akkor úgy gondolom, hogy a koronavírus kevesebb áldozatot követelt volna. Világviszonylatban sajnos ebben sem állunk túl jól.
A gazdaságot nem sikerült úgy támogatni, ahogy azt sokan elvárták volna a kormánytól. Ahhoz képest, hogy egyes uniós tagállamok milyen mértékben segítették a vírus miatt nehéz helyzetbe került vállalkozókat és munkavállalókat, a mai Magyarország sajnos messze van Európától.
Mi a baja az Orbán-kormánynak az önkormányzatokkal?
Az önkormányzatokat illetően kicsinyes politikai bosszúról van szó, hiszen azoktól a településektől vonták el a legtöbb forrást, és azok kapták a legkevesebb kompenzációt, amelyek esetében a 2019-es önkormányzati választáson ellenzéki győzelem született. Az ilyen politikának véget kell vetni. Ezzel a kormánypártok ráadásul nemcsak az önkormányzatot, hanem a településen élő embereket, a saját szavazóikat is büntetik.
A 2022-es kormányváltást követően hová kell helyezniük a hangsúlyt a kormányváltó erőknek?
Az egyik legfontosabb feladatunk, hogy a választás után megőrizzük az előválasztással létrejött együttműködést a pártok és civilek között. Ezt vetíti előre az ellenzék közös programtervezete is.
A közös célokat szem előtt tartva, kompromisszumokra törekedve kell majd változtatni a NER évtizedes gyökerű korrupciós hagyományain és a véget vetni annak, hogy ahogy sokan mondják: itt semminek sincs következménye.
Gondoljunk bele, mit vártunk anno az uniós csatlakozástól, hol járunk ma például az osztrák életszínvonalhoz képest, vagy hol tarthatna Magyarország, ha az uniós forrásokat jobban, célszerűbben használják fel!
Mi lesz ebben a szerepe Erdei Sándor Zsoltnak?
Célom, hogy Abaúj és Zemplén valódi követévé váljak, és minden itt élőt képviselhessek nagy hangsúlyt fektetve a szociális ügyekre. Korábban humoristaként rengeteg szeretetet kaptam az emberektől, politikusként pedig azt hiszem, akkor járok jó úton, ha igyekszem minél több emberen segíteni, minél több jó ügyet képviselni.