A makói hosszúgyökér helyi jelentőségű termény, amelyet mintegy 2 ezer hektáron termelnek, s több száz család számára ad megélhetést – mondta a politikus sajtótájékoztatón. A makói tájkörzetben, a város mellett főként Apátfalván, Földeákon, Magyarcsanádon és Maroslelén termesztett fajta kitűnő zamatú, és hosszabb ideig eltartható, mint más petrezselyemfélék – közölte a polgármester.
A makói gazdaságfejlesztési program fontos része a mezőgazdaság fellendítése, a helyi termékek népszerűsítése. Ezért az önkormányzat olyan zöldség- és hagymafeldolgozó üzemcsarnok létrehozását tervezi, amely könnyebbé teszi a helyi termékek piacra jutását. Középtávon pedig uniós forrásból mezőgazdasági bemutatócsarnokot is kialakítanának – tudatta Farkas Éva Erzsébet.
Magasabb szárazanyagtartalom, fűszeresebb íz
Jancsik Péter, a Jancsik Zöldségfarm Kft. ügyvezetője elmondta, a makói hosszúgyökér története a 16. századig nyúlik vissza, termelése és betakarítása kizárólag kézzel végezhető. A fajta teljesen más minőséget képvisel, mint az ország más régióiban termesztett vagy az import petrezselyem, magasabb szárazanyagtartalma van, íze fűszeresebb. Elmondta, az eredetvédelem segít majd újrapozícionálni a fajtát, megkülönböztetni a konkurensektől, ezt az elnevezés mellett embléma is megkönnyíti majd.
Kádár József, a Csanád és Térsége Gazdakör elnöke közölte, a sikeres pályázatnak köszönhetően a makói hosszúgyökér jogosult lesz a Földművelésügyi Minisztérium által Hagyományok, Ízek, Régiók védjegy használatára is. A gazdakör tervei között szerepel, hogy eredetvédelmet kapjon a makói őszi és a tavaszi fokhagyma is – tette hozzá.