Egy módosítás szerint a beutalók a jövőben nem konkrét szakrendelőhöz lesznek kötve, a beteg bárhol igénybe veheti az ellátást, ahol szabad időpontot talál. A járóbeteg-ellátóknak a sürgősségi ellátásokat leszámítva minden szabad időpontjukat közzé kell tenniük a digitális időpontfoglaló rendszerben. Tartalékolhatnak ugyanakkor a kontrollvizsgálatokra a saját szakorvosaik, illetve a területükön dolgozó háziorvosok számára - írja az InfoRádió.

A Medicina 2000 Poliklinikai és Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke szerint az intézkedés azonban nem arra utal, hogy lenne szabad kapacitás.

"Igazából ez hiánygazdálkodás. Legtöbbször sokat kell várni, és ha kitesszük, mikor jöhet be bárki, akkor nyilván sokkal inkább meg fognak nőni a várólisták, hiszen más területekről is bejelentkezhetnek betegek"

– mutatott rá a rádiónak nyilatkozva Pásztélyi Zsolt. A szakember szerint az új rendszer veszélyét az jelentheti, hogy akár hónapokra előre lefoglalják a rendelkezésre álló időkpontokat, aztán, meggyógyulnak, vagy bármilyen más okból nem mennek el a vizsgálatra. Ez az arány szerinte 20-30 százalékos is lehet.

Ugyanakkor hozzátette, hogy a szabad időpontfoglalással az ellátás átláthatóbb lesz, és javul a betegek hozzáférése, ami hozzáad az ellátás minőségéhez. Azt viszont kérdésesnek nevezte, hogy tudják-e úgy alakítani a kontroll- és új vizsgálatok egyensúlyát, hogy a betegek hozzáférése ne sérüljön.

A szövetség elnöke szerint a jövőben többen érkezhetnek majd vidékről a fővárosi szakrendelőkbe, mivel Budapesten a kerületekben vannak szakrendelők, viszonylag jobb az orvosellátottság is, vidéken viszont ebből az következik, hogy valószínűleg könnyebben találni majd időpontot a kistérségi szakrendelőkben, ahonnan a fővárosba jönnek.

A Medicina 2000 Szakellátási Szövetség adatgyűjtése alapján egyébként jelenleg akár több hónapba is belekerülhet, hogy egy beteg eljusson egy kardiológushoz, endokrinológushoz, diabetológushoz, vagy sor kerüljön az ultrahangvizsgálatra.

MOK: a legnagyobb baj a pénzhiány

A Magyar Orvosi Kamara szerint az egészégügy legsúlyosabb problémája az alulfinanszírozottság.

Az uniós országok átlagosan a GDP 8, míg Magyarország kevesebb mint 5 százalékát költi az egészségügyre.

Az egy főre jutó ráfordítás is nálunk a legalacsonyabb az EU-ban. Az európai átlag évi 3319 euró (nagyjából 1,3 millió forint), míg Magyarországon ez az összeg mindössze 1352 euróra (550 ezer forintra) rúg.

- mutat rá februárban indult figyelemfelhívó kampányában a kamara. Hozzáteszik:

Évente 120 ezer forintot fizetünk zsebből a tb mellett az ellátásra a nem vagy csak részben támogatott gyógyszerek miatt, vagy azért, hogy a magánszektorban gyorsabban ellátáshoz jussunk.

Hordozható TB lehet a megoldás

A magyar egészségügy súlyos hiányosságainak orvoslására a Jobbik azt javasolja, hogy a kötelezően befizetett TB-járulék egy részét bizonyos feltételek mellett a magánegészségügyben is fel lehessen használni.

Már eddig is egyre komolyabb feszültségeket okozott, hogy a kötelezően fizetett TB-járulékon kívül egyre több ember kényszerül arra, hogy a magánegészségügyben költsön el komoly összegeket.

A jelenségre Lukács László György, a Jobbik frakcióvezetője hívta fel a figyelmet november 18-i sajtótájékoztatóján.

"Az emberek a munkájuk nyomán befizetik a társadalombiztosítási járulékot, a különböző adókat, amiből az állam működteti a társadalombiztosítási rendszert és az állami egészségügyet. Ám a várólisták és a hazai egészségügy leterheltsége miatt a betegeknek sok esetben kell választaniuk a magánegészségügyet gyógyulásuk érdekében. Így duplán fizetnek"

- mutatott rá a politikus.

A Jobbik frakcióvezetője szerint

a TB hordozhatóság keretében lehetőség nyílna az államnak befizetett járulékokat, hosszú várólista, vagy helyben el nem érhető egészségügyi szolgáltatás esetén a magánegészségügyben is igénybe venni.

Lukács László György hozzátette: ebben az esetben a társadalombiztosítás akkora összeget állna, amennyiért az állami egészségügyben elvégeznék ezt a beavatkozást. A politikus elmondta: a közeljövőben szakmai és politikai vitát kezdeményezhetnek a tb-járulék hordozhatóvá tételéről.

Leszögezte, a Jobbik egy erős állami egészségügyben hisz, de ahhoz, hogy az állami egészségügy erős legyen, igénybe kell venni segítséget, amely támaszt most az egészségügyi piaci szereplőknél lehet megtalálni.

A probléma súlyosságát és az ennek nyomán kialakuló szakmai vitát az Országgyűlésben Orbán Viktor sem tagadta, ám egyenes választ nem adott arra, hogy a Fidesz támogatná-e ezt az elképzelést.