Több száz kilónyi TNT-nek megfelelő tenger alatti robbanások idézték elő az Északi Áramlat-1 és az Északi-Áramlat-2 gázvezetékek balti-tengeri szakaszán bekövetkezett négy szivárgást - hivatkozik az MTI a Svédország és Dánia által az ENSZ-nek pénteken benyújtott hivatalos jelentésére.
"A robbanások magnitúdóját a Richter-skála szerinti 2,3, illetve 2,1 fokozatúnak mérték, ami feltehetően több száz kilónyi robbanószernek felel meg"
- áll a két skandináv országnak az ENSZ Biztonsági Tanácsához küldött jelentésében. A testület pénteken tart ülést a kérdésről Oroszország kérésére.
"Valamennyi rendelkezésre álló információ azt jelzi, hogy ezek a robbanások szándékos cselekedet következményei"
- írta a két kormány az ENSZ főtitkárához intézett levélben. Esetleges felelőst azonban nem neveznek meg.
A szivárgásokat hétfőn észlelték nemzetközi vizeken Bornholm dán szigettől keletre, két szivárgás Svédországhoz, a másik kettő pedig Dániához tartozó kizárólagos gazdasági övezetekben történt. Bár a feltételezett rongálások idején egyik csővezeték (Északi Áramlat-1 és -2) sem volt használatban, mindkettő fel volt töltve gázzal, amely most a Balti-tengerbe ömlik.
A repülőgépek és a hajók azóta sem közelíthetik meg a helyszínek öt tengeri mérföldes körzetét.
A jelentés szerint várhatóan vasárnapra sikerül megszüntetni az Északi-Áramlat-1 szivárgásait.
A dán energiahivatal pénteken közölte: az Északi Áramlat-2-t üzemeltető cég tájékoztatása szerint várhatóan szombaton szüntetik meg a szivárgást ezen a gázvezetéken.
Nem lehet megvédeni a tenger alatt futó vezetékeket
Az Északi Áramlat gázvezetéket ért minden valószínűség szerint szabotázs akció olyan biztonságpolitikai kérdéseket is felvet, hogy miként lehetne kivédeni egy ilyen jellegű támadást. Ugyanis nemcsak gázvezetékek, hanem telefon, internet, és még egy sor a világgazdasági és nem utolsó sorban katonai tényezőket is befolyásoló infrastruktúra kerülhet így veszélybe.