A Jobbik szerint az egyik legfontosabb kérdés, hogy a magyar társadalom mit üzen az EU-nak a választással

A május 26-i Európai Parlamenti választások több szempontból is útelágazás lesz az európai politikában - mondta Balczó Zoltán a Jobbik EP-képviselője hétfői budapesti sajtótájékoztatóján.

A politikus szerint a négy fő kérdés a migráció, a gazdaság, hogy mi lesz az Európai Unióval a Brexit után és az, hogy a választási eredménnyel mit üzen a magyar társadalom az Unió számára.

1. Merre tovább a Brexit után?

A képviselő emlékeztetett, hogy a britek kilépésének tárgyalásával az a vita is állandóan napirenden volt az elmúlt 5 évben, hogy az együttműködést tovább kell-e mélyíteni vagy inkább a tagállamok önállóságát kell hangsúlyozni a szövetségben. A német választási kampányban ez az aspektus került előtérbe, ahol Manfred Weber és a Néppárt letette a voksát egy szuperállam, az Európai Egyesült Államok mellett, amit 5-6 éven belül létrehoznának. „Akinek ez nem tetszik, fel is út, le is út” – üzente meg a csúcsjelölt, mikor abban a mondatában, hogy „a nacionalisták az ellenség, akik ellen 2019-ben harcolni kell”, valójában mindenkit nacionalistának és ellenségnek bélyegzett, akik a tagállamok önállósága mellett állnak ki.

„A Jobbik a szuperállam elleni utat képviseli, de realitásokra alapoz és nem a gyűlöltre, mint Orbán Viktor.”

2. Migráció

Balczó éppen Orbán Viktor egyik sikerének tartja, hogy az EU 2018. június 28-án kizárta a kötelező migráns áttelepítés lehetőségét, és a média hibájának tartja, hogy ennek ellenére a kormányfő még mindig képes erre a hazugságra építeni kampányát. Az EU-ban mára mindenki elismerte, hogy a külső határok ellenőrzése alapvető fontosságú, ezért is akarják egy 10 ezer fős Frontex-csapattal segíteni a határországokat, ami nem jelent egyet a határellenőrzés jogainak csorbításával.

Mindemellett továbbra is vannak olyan erők Európában, amik a legális migrációt pozitívnak tartják. A Jobbik nem tartozik ezek csoportjába, a betelepítések okozta nehézségek tapasztalatai alapján úgy vélik, hogy a legális migrációt is olyan szintre kell korlátozni, ami még nem veszélyezteti azt, hogy Európa meg tudja tartani identitását.

3. Gazdaságpolitika

Az utóbbi hónapokban a munkavállalók érdekeit szolgáló intézkedések születtek az EU-ban, 2018-ban minden állam és kormányfő aláírta a szociális pillérről szóló nyilatkozatot. A kérdés, hogy ez csak egy papíron maradó ígéret lesz, vagy az EU tényleg változtat neoliberális, a nagy cégek érdekeit előtérbe helyező politikáján. A legutóbbi tárgyalások arra engednek következtetni, hogy az EU-s vezetők valóban meg akarják akadályozni a munkavállalók kifosztását. Az a törvény pedig, amit a magyar parlament kormányzati többsége létrehozott, a rabszolgatörvény teljesen ellentétes azzal amit az unió követendőnek tart.

4. Mit üzen a magyar társadalom a választási eredménnyel?

A politikus Brüsszelben való tartózkodása során egyértelműen érzékelte, hogy Magyarország elvesztette hitelét az Orbán-kormány tevékenysége révén, aminek legékesebb példája volt, hogy saját pártcsaládja is felfüggesztette tagságát. A renomé visszaállítása viszont azért is elengedhetetlen, mert gazdasági hátrányokat is okozhat az országnak.

A hétéves uniós költségvetés elfogadása előtt állunk és egy olyan törvény van elfogadás alatt, ami lehetőséget ad arra, hogy ha valamely tagállam nem tudja tisztázni magát az EU vizsgálatai alatt, akkor a kohéziós pénzeket visszavonhatják tőle.

A választók tehát üzenhetik, hogy a korrupcióra és hűbéri-rendszerre építő Orbán-rendszerre szavaznak vagy arra a Jobbikra, ahol tudják, hogy az EU-nak nincs alternatívája, azonban nem akarnak egy központilag irányított birodalomban sem élni.