Ursula von der Leyen az unió helyzetéről szóló beszédére első körben az Európai Parlament pártcsaládjainak frakcióvezetői reagálhattak, erről itt írtunk. Összefoglaljuk a magyar EP-képviselők hozzászólásait. Az Európai Bizottság elnökének értékelőjéről és jövőképéről itt számoltunk be részletesen:
Deutsch Tamás szerint az unió mindennapjait a remélt kölcsönös bizalom helyett súlyos belső megosztottságok terhelik. Ezek megbéklyózzák európai polgárok százmillióinak életét, emiatt az EU elveszítette vezető szerepét a világban. Ha nem nézünk szembe a súlyos belső megosztottsággal, minden tervünk óhaj marad – mondta.
Konkrét javaslatokkal állt elő a fideszes EP-képviselő:
- véget kell vetni a tagállamokkal szembeni politikai és ideológiai hidegháborúnak és a kettősmérce alkalmazásának, szégyenteljesnek nevezte, amikor a koronavírussal szemben sikeresen védekező tagállamot ócska hazugságok alapján támadják uniós intézmények és politikusok
- a Bizottság tegyen javaslatot az unión belüli intézményes megosztottság felszámolására, kezdeményezze, hogy valamennyi uniós állampolgár szabadon dolgozhasson és egyformán hozzáférhessen a más országokban történő szabad munkavállalás lehetőségéhez, emellett haladéktalanul tegyen javaslatot a közép- és kelet-európai kkv-kat hátrányosan megkülönböztető jogszabályok, a szállítás és szállítmányozás területén a megosztottsághoz vezető versenyhátrányok megszüntetésére
- azonnal szülessen döntés Bulgária, Horvátország és Románia schengeni csatlakozásáról
- a Bizottság olyan új jogalkotási javaslatokat fogalmazzon meg a klímavédelem, a szociális pillér és a bevándorlás kérdésében, amelyek nem újabb és mélyebb megosztottsághoz, további ideológiai vitákhoz vezetnek, hanem a tagállamok és uniós intézmények széleskörű támogatását élvezik
Ragaszkodjanak a jogállamisághoz
A DK-s Molnár Csaba szerint az EU talán még soha nem állt akkora kihívás előtt, mint most, a rendkívüli idők rendkívüli tetteket hoztak, megszületett a történelem legnagyobb uniós mentőcsomagja.
Molnár a hazai helyzetre úgy tért rá, hogy van egy Orbán Viktor nevű miniszterelnök Európában, aki vétóval fenyegeti a mentőcsomagot, mert szerepel benne a jogállamisági kritérium. A DK-s politikus szerint az ok egyszerű, „ezt az uniós pénzt is el szeretnék lopni”. Arra kérte a képviselőket, hogy tegyék fel maguknak a kérdést, a tisztességes európai polgárok azért dolgoznak, hogy az ő pénzükből legyen Magyarország leggazdagabb embere Orbán Viktor?
Néhány példát is hozott, szerinte megszállták Magyarország legnagyobb internetes újságját, megszüntetik a Klubrádiót, és kultúrharcos támadást indítottak a színművészeti egyetem ellen, ez csak az elmúlt néhány hét. Molnár azt kérte, hogy foggal-körömmel ragaszkodjanak a jogállamisági feltételhez, mert ezzel nem csak Európát, hanem magyarok millióit is védelmezik.
Hol vannak a tettek?
A jobbikos Gyöngyösi Márton azzal kezdte hozzászólását, hogy a hitelesség alapvető fontosságú, ha valaki reformokat akar végrehajtani. Ahogy akkor is az, ha egységes álláspontot szeretnének képviselni nemzetközi ügyekben, például alternatívát nyújtani az ellenzéknek Belaruszban.
- szögezte le. Gyöngyösi szerint annyiszor hallották már von der Leyentől, hogy nem köt kompromisszumot a jogállamiság kérdésében, hogy kissé már unják is.
A témában készülő EB-jelentést elolvassa, vitázik is róla, de attól tart, hogy ez nem fog újat tartalmazni Magyarországról. Ráadásul ő ismeri az igazságszolgáltatás, a sajtószabadság, a fékek és ellensúlyok, valamint a korrupció itthoni helyzetét, és szívesen elmondja, hol áll Magyarország ezeken a területeken.
Gyöngyösi arról is szót ejtett, hogy amikor legutóbb a magyarországi jogállamiság ügyéről beszélgettek, azt hallotta az EB-től, hogy nem lesz kompromisszum. Pár nappal később viszont a német védelmi miniszter, Annegret-Kramp Karrenbauer a magyar történelem egyik legnagyobb fegyverüzletét kötötte a magyar kormánnyal.
A politikus végül azt kérdezte az EB-elnöktől, hogy