Csütörtökön és pénteken egymással vitáztak az Európai Unió miniszterelnökei több fontos kérdésben, például a migráció ügyében. Gyakorlatilag arra jutottak, hogy júniusig valószínűleg nem változik semmi.
Nem haladunk
Az Európai Uniónak jelenleg nincs átfogó és működő migrációs válságkezelési stratégiája, ezért az évek óta húzódó tagállamok közti vita a mostani csúcson sem maradhatott el. A tanács elnöke, Donald Tusk előzetesen azt javasolta, hogy engedjék el a kötelező kvóták tervét, mert az bukott kezdeményezés, ekkora megosztottság mellett nem lehet megvalósítani.
Az Európai Bizottság viszont nem értett egyet Tusk ötletével, sőt, a migrációért felelős görög biztos Európa-ellenesnek nevezte azt. Az olasz és a német kormány sem támogatta a teljes visszavonulást, ezzel szemben a keleti tagállamok, köztük Magyarország, egyértelműen ellenzik a rendszer alkalmazását.
Így pontosan ott tartunk ahol eddig: nincs megoldás, de még iránymutatás sem. Márciusban újabb vita lesz a kérdésről, hogy aztán júniusban döntsenek, már ha tudnak. Az uniós csúcsszervek, a bizottság, a parlament és a tanács fél évig semmit nem fog tenni ebben az ügyben.
Elhal az ötlet?
2019 tavaszán lejár a jelenlegi Európai Parlament mandátuma, kimenő tisztségviselők nem biztos, hogy döntést fognak hozni ilyen fajsúlyos kérdésben. A választások után új biztosok is jöhetnek, valószínűleg az új brüsszeli vezetés dolga lesz kompromisszumot keresni, viszont így 2020-ra tolódhat a döntés.
Inkább fizetünk
A V4-ek a csúcs előtt közölték, hogy 35 millió euróval támogatják az olasz hatóságok líbiai határvédelmi erőfeszítéseit. Pénzt szívesen költ Magyarország is az ügyre, csak ne kelljen befogadni senkit.
Létezik egy olyan alap, amit kifejezetten erre a területre hoztak létre, 3,3 milliárd eurós költségvetéssel. Magyarország ide 700 ezer eurót fizetett be, ezt toldotta meg most körülbelül 9 millió euróval.
A magyar kormány örülhet
A „Soros-terv” nevű hazugsággal kampányoló magyar kormány a választásokig, sőt, még azon túl is húzhatja a kvótakérdést és a háborús retorikát ebben a témában a belpolitikai színtéren. A menekültválság Magyarországot jelenleg nem érinti, így a vita Budapest számára csupán elvi jellegű, amit itthon propagandacélokra kiválóan tud alkalmazni.
Merkel és Macron bevetné a lengyelek ellen az "uniós atombombát"
Franciaország és Németország támogatni fogja az Európai Bizottságot, ha úgy dönt, jövő héten megindíthatja az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárást Lengyelország ellen a vitatott igazságügyi reform miatt - közölte Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia államfő közösen tartott brüsszeli sajtótájékoztatóján pénteken.
(fotó: Orbán Viktor és Emmanuel Macron francia államfő beszélget az uniós országok állam- és kormányfőinek csúcstalálkozóján Szecsődi Balázs / Miniszterelnöki Kabinetiroda)