Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szociálpszichológiai Tanszéke készített kutatást arról, miért hisznek az emberek az álhíreknek?
Faragó Laura, Kende Anna és Krekó Péter kutatók azt vizsgálták, mi az oka annak, hogy az emberek hisznek a politikai tartalmú álhíreknek. A korábban készült tanulmányok arra a következtetésre jutottak, hogy a konzervatív beállítottságú személyek nagyobb valószínűséggel dőlnek be a fake newsnak, mint a liberálisok. Ezek a kutatások viszont nem biztos, hogy teljesen relevánsak voltak, ugyanis elsősorban fenyegető tartalmakat használtak, a konzervatívok pedig hagyományosan érzékenyebbek ezekre.
A torzítás elkerülésének érdekében ezúttal vágyteljesítő álhíreket vetettek be. A kutatás során fake news szalagcímeket mutattak az alanyoknak, akiknek el kellett dönteniük, igaz-e, amit olvasnak.
Az a meglepő eredmény született, hogy a pártprefencia erősebb szempont a válaszoknál, mint az összeesküvés-elméletekbe vetett általános hit. A kormány támogatói a kabinetre nézve pozitív hírekről azt mondták, hogy független újságíró tollából származnak, míg a kormányra nézve negatívakat ellenzéki propagandának tartották. Az ellenzéki pártok támogatóinál hasonló volt a viselkedés, csak épp ellentétes mintázattal: az ellenzéki álhírt hitelesebbnek tartották a kormánypártinál.
Ami pedig a pont az i-re, hogy valójában az összes szalagcím kamu volt, és nem is a konteó-hajlam, hanem a világnézet határozta meg, hogy melyik hírt gondolták hazugságnak.
(hvg.hu)