Az adatot Bodó Sándor, foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkár volt kénytelen elárulni a DK-s Oláh Lajos írásbeli kérdésére.
Bodó válaszában igyekszik bizonygatni, hogy
"a kormány a munkaerőhiányt nem vendégmunkásokkal kívánja orvosolni".
A számokból azonban ennek épp ellenkezője olvasható ki:
- Míg 2016-ban 6303, addig
- 2017-ben 9274,
- 2018-ban pedig már 10553
munkavállalási engedélyt adtak ki az illetékes hatóságok a többnyire a szomszédos országokból érkező külföldieknek.
Az államtitkár szerint a külföldi munkavállalók "kontrollált keretek között" juthatnak bizonyos pozíciókhoz, a magyar munkaerőpiacot pedig "kvóta védi, amit a magyar vállalkozások messze nem használnak ki".
Amíg a Fidesz piti kerítőként árusítja ki a magyar munkavállalókat, igenis jogos béruniót követelni
Az elmúlt két esztendőt az országgyűlési választás mellett egy másik, európai és regionális szinten is létfontosságú felvetés határozta meg: a Jobbik béruniós európai polgári kezdeményezése. Bár végül nem sikerült elérni a kellő számú aláírást, a kelet-közép-európaiak számára is elérhető európai bérekért és életszínvonalért folytatott küzdelem nem került zárójelbe.
Igazán érdekes az is, hogy milyen szakterületekre érkeznek a külföldi vendégmunkások. Bodó Sándor szerint a külföldiek főleg
- az adminisztratív és
- a szolgáltatást támogató ágazatokban,
- a feldolgozóiparban,
- az építőiparban és
- az információs és kommunikációs iparban
helyezkednek el. Csupa olyan területen, amelyekről hónapról hónapra olvashatjuk, hogy súlyos munkaerőhiánnyal küzdenek. Az egybeesés bizonyára a véletlen műve.
Ahogy az is, amire a 444 hívja fel a figyelmet, tudniillik, hogy a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal szeptember végi statisztikája szerint szerint
2018. harmadik negyedévében 150 százalékkal több külföldi érkezett Magyarországra munkavállalás céljából, mint egy évvel ezelőtt.
Szeptember végéig a hivatal összesen 69 848 tartózkodási engedélyt adott ki, ami tízezerrel több az előző évinél.
A korkedvezményes nyugdíjak hiánya elsorvasztja a megterhelő hivatásokat
Immár hét év telt el a nagy port kavart és jelentős elégedetlenséget kiváltó, egyes munkavállalói érdekképviseletek szerint minimum 15-20 százalékos lemorzsolódást eredményező intézkedés óta, és a korkedvezményes nyugdíj elvételének negatív hatásai egyre nyilvánvalóbban kezdenek kiütközni a magyar társadalomban.