A zárt ülésen a két testület azt az alaptörvényt módosító javaslatot tárgyalta, amelynek nyomán az alkotmány új különleges jogrenddel, a terrorveszélyhelyzettel egészülhet ki. Ennek elrendelése esetén a Magyar Honvédség erőit is igénybe lehetne venni az ország biztonságának garantálása érdekében.
A honvédelmi miniszter azt mondta: tartalmas és értékes bizottsági ülést tartottak, amelyen sok kérdés merült fel; leginkább arról kérdezték, hogy milyen konkrét esetekben rendelnék el a terrorveszélyhelyzetet. Felidézte, hogy a javaslatról az elmúlt időszakban számos egyeztetést tartottak a Honvédelmi Minisztériumban, és a pártok is megfogalmazták különböző javaslataikat, amelyeket döntő többségében beillesztették a koncepcióba.
Simicskó István kiemelte: az alaptörvény-módosítása azt a célt szolgálja, hogy terrorizmussal szemben a kormány megtehesse a szükséges intézkedéseket, s ha a rendőrség erői nem elegendőek, a Magyar Honvédség arra felkészített erőit is igénybe lehessen venni.
"Mindannyian látjuk és érzékeljük", hogy napjainkban más a harceljárás, a taktika, a terrorizmus is változott, s mindezekre új típusú válaszokat kell adni - érvelt Simicskó István, aki szerint a 21. században a terrorizmus jelenti a "legkomolyabb veszélyt".
A szabadságjogok korlátozása kapcsán feltett kérdésre Simicskó István kiemelte: biztonság nélkül nincs szabadság. Meg kellett találni annak a mértékét, amellyel a szükségesség és arányosság figyelembe vételével garantálható az emberek biztonsága. E tekintetben jelentősen módosítottak az eredeti elképzelésen, a szabadságjogok legszűkebb mértékű korlátozását teszi lehetővé a javaslat - ismertette a tárcavezető, reményét fejezve ki, hogy valamennyi jó érzésű parlamenti képviselő támogatni fogja az alaptörvény-módosítási javaslatot és a Belügyminisztérium terrorellenes javaslatcsomagját.
Finomodott a terrorizmus elleni alaptörvény-módosítás
A szabadságjogok legszűkebb mértékű korlátozását teszi lehetővé a javaslat, mondja a miniszter.