"Jelenleg minden tengerből kifogott három kilogramm halra egy kilogramm műanyag hulladék jut. Becslések szerint azonban 2030-ra egy kilogramm halra egy kilogramm hulladék juthat" - közölte Miguel Garcia-Herraiz spanyol diplomata, a Szövetség a Mediterrán-térségért szervezet főtitkárának helyettese, aki a környezetvédelemért és vízgazdálkodásért felelős.
Az Európai Unió által is támogatott regionális együttműködési fórum a múlt héten Nápolyban rendezett tanácskozást a problémáról.
Miközben a közvélemény egyre jobban tudatában van a tengerek műanyag szennyezettsége problémájának, a Földközi-tenger valódi szennyezettségének mértékéről, annak hatásáról az ember, a növény-és állatvilág egészségére még viszonylag kevés adat rendelkezésre" - hangoztatta a spanyol diplomata.
A szakember elmondta, hogy a legtöbb szennyezést az egyszerhasználatos műanyag palackok és szatyrok okozzák, amelyek lassan bomlanak le és válnak mikroműanyaggá. Ezek az öt milliméteresnél kisebb műanyagrészecskéket a halak tápláléknak hiszik és megeszik, és bekerülnek a városok vízvezetékrendszerébe is.
A Greenpeace környezetvédelmi csoport egy idei tanulmánya szerint a Földközi-tengeren begyűjtött szemét 96 százaléka műanyag, amely akár háromezer méter mélységben is megtalálható a tengerben.
Az olasz Tengerkutató Intézet (ISMAR) és a Nemzeti Kutatótanács (CNR) októberben közzétett adatai szerint a műanyag hulladék koncentráció mértéke eléri a négyzetkilométerenkénti 1,2 millió mikroműanyagot. Az adatokat egy milánói konferencián ismertető Maria Cristina Fossi, a Siennai Egyetem professzora hangoztatta, hogy "a Földközi-tengerben lévő mikroműanyag koncentrációja akkora, mint az óceánok nagy örvényeiben"