A határidő kiterjesztésének lehetőségéről beszélt vasárnap az iráni küldöttség szóvivője is. "Amennyiben sok munka marad hátra, akkor a delegációk július 1-jét követően is Bécsben maradnak, hogy tovább tárgyaljanak egy jó megállapodás megkötése érdekében" - mondta.
A neve elhallgatását kérő amerikai tisztségviselő emellett elmondta, Washingtont nem aggasztja, hogy az iráni külügyminiszter konzultációra hazautazik a tanácskozás helyszínéről Teheránba. Az Irna hivatalos iráni hírügynökség szerint Mohamed Dzsavad Zarif a konzultációk után, egy nappal később utazik vissza Bécsbe.
Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője vasárnap hangsúlyozta: nehéz, de nem lehetetlen egyezségre jutni az atomprogramról szóló tárgyalásokon. "Ha a tárgyaló felek mindegyikénél megvan az erős politikai akarat ezekben az utolsó pillanatokban, akkor meg tudjuk csinálni" - hangsúlyozta az illetékes, miután megérkezett Bécsbe, az utolsó tárgyalási forduló helyszínére.
Ugyancsak vasárnap a brit külügyminiszter kijelentette, hogy több ponton még mindig jelentős nézetkülönbségek vannak a nukleáris programot illetően. "Már többször mondtam és most újra elmondom, inkább ne legyen egyáltalán megállapodás, mintsem egy rossz megállapodás. Vannak olyan vörös vonalak, amelyeket nem léphetünk át, és mindannyiunknak nagyon nehéz döntéseket kell meghoznia" - mondta Philip Hammond, aki szerint a felek között nincs egyetértés az április elején kötött keretegyezmény részleteinek értelmezésében.
Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter az üggyel kapcsolatban azt mondta, meg van róla győződve, hogy mindenki veszít, amennyiben nem sikerül megállapodni. "Irán továbbra is elszigetelve marad és újabb fegyverkezési verseny indulhat be a konfliktus sújtotta térségben" - tette hozzá.
Irán és a hatok csoportja áprilisban megállapodott egy keretszerződésben, amely lehetővé teszi egyes polgári rendeltetésű atomlétesítmények működését azok nemzetközi ellenőrzése fejében az Irán elleni szankciók feloldása végett. A tárgyalófelek június 30-át határozták meg az átfogó, végleges megállapodás határidejének.
Az egyezség értelmében a nyugati hatalmak enyhítenének az Iránt sújtó nemzetközi szankciókon, ha Teherán ellenőrizhetően csakis békés céllal folytatna atomprogramot. A nyugati hatalmak azzal vádolják Iránt, hogy titokban atomfegyverek kifejlesztésén dolgozott, míg az iszlám köztársaság vezetése tagadja ezt.