Az oroszok ellen bevezetett szankciók krízishelyzetet teremtettek Oroszországban, amiből az ország győztesként kerülhet ki – írja a Rusvesna Kenneth Rapoza, a Forbes rovatvezetőjére hivatkozva, aki cikkében arról írt, hogy az oroszok elleni szankciók nem hozták meg a várt eredményeket, ezért Európa idővel el fogja törölni azokat. Ezen a véleményen van Alekszander Sohin, az Orosz Gyáriparosok és Vállalkozók Szövetségének elnöke is, aki szerint a szankciók eltörlése negatívan hatna az orosz vállalatokra. „Az orosz vállalatok csak most kezdték meg az importpótlás ciklusát, és még nem érték el a tervezett szintet” – mondja Sohin. Igor Suvalov, az orosz miniszterelnök első helyettese szerint az orosz vállalatok 2017 környékén kerülnek a fejlődés újabb szakaszába.
A 2008-2009-es válság nagyon gyorsan ért véget ahhoz, hogy az orosz importpótló vállalatok elérjék a megfelelő szintet, ezért Oroszország számára az lenne az ideális, ha a szankciókat csak 2,5 év múlva törölnék el. Raposa szerint az EU év végéig semmissé teheti a szankciókat. Mint kifejtette, Oroszország legnagyobb problémája nem a szankciók és a nyugati politika, hanem a kőolaj árának hirtelen zuhanása.
„Miután a fekete-tengeri flotta hazatért a Krímbe, Putyin rossz fiúvá vált az új hideg-háborúban, 2014 júliusában pedig kemény szankciókat vezettek be Oroszország ellen, ami után Brüsszel és Washington megerősítette a nyomását az orosz energetikai és banki szektorra. Oroszország válaszként bevezette az élelmiszer-ipari embargót. A legnagyobb Oroszországba befektető vállalat, a Market Vectors Russia ETF részvényei 41,5 százalékkal növekedtek, ami az év elejétől a legjobb mutató azok között, amelyek a fejlődő országokba fektetnek be. A rubelbe való befektetése 17 százalékot hozott, és most a novemberi mutatókhoz képest a maximális értéken van - annak ellenére, hogy a Goldman Sachs azt jósolta, hogy az orosz valuta árfolyama a dollárhoz képest 70 rubel körül lesz.
Az orosz Magnit élelmiszer-áruházlánc eladásai 38,73 százalékkal nőttek, és 163 újabb üzletet nyitottak meg. A JP Morgan elemzői szerint az orosz kormány az állami tartozás kis szintje miatt nagyon egészséges. A valutaválság alatt Oroszország Központi Bankja Elvira Nabiullina vezetésével jobban teljesített, mint a többi fejlődő ország bankjai az elmúlt húsz évben. A JP Morgan szerint Nabiullina olyan helyzetben van, hogy a jegybanki alapkamatot 9,5 százalékra lazíthatják. Oroszország költségvetési többlete el fogja érni a 70 milliárd dollárt, ami a GDP 5,5 százaléka. A múlt évben mindössze 59 milliárd dollár volt. A rubel gyengítése, a kamatok növelése és a gazdasági visszaesés – ez a három legfőbb faktor, amivel megpróbálnak nyomást gyakorolni az orosz bankokra. A legtöbb nem pénzügyi vállalat, mint például a Magnit, képes volt önként megbirkózni a krízissel, felhasználva a belső tartalékokat a tartozások törlesztésére.
Putyin bírálóinak száma 2015 első negyedévében 1,9 százalékkal csökkent. A helyzet még most is nehéz. Oroszországnak hatalmas strukturális problémái vannak, de ennek ellenére a gazdasága jobban megbirkózik vele, mint ahogy azt akárki is várta volna. Az ipari termelés csökkent, de nem annyira, mint amire számítottak. Oroszország az 55. helyről a 26. helyre ugrott a humán-tőke rangsorának listáján, amit a Világgazdasági Fórum szakértői állítanak össze, megelőzve Izraelt és sok európai gazdagabb országot is, mint például Görögország, Olaszország, Portugália, Spanyolország. Oroszország jócskán megelőzi Brazíliát, Ukrajna pedig valahol a sor végén áll” – írta Raposa.
A Forbes rovatvezetője megjegyzi, hogy a kőolaj árának emelkedésével Oroszország helyzete is javul, az olcsó részvények csábítani fogják a befektetőket, de az olajipar instabilitása továbbra is fenyegető hatással bír az orosz gazdaságra.