A függetlenségpártiakból és az autonómiapártiakból álló Pe a Corsica (Korzikáért) pártszövetség
a szavazatok 56,5 százalékát szerezte meg,
amellyel a 63 fős helyi nemzetgyűlésben kényelmes többséget tudhat magáénak. A helyi jobboldal 18, a jobbközép Köztársaságiak 12,5, míg Emmanuel Macron államfő pártja, a Köztársaság lendületben 12,6 százalékot ért el. A legnagyobb vesztesek azonban a baloldal és a Marine Le Pen vezette Nemzeti Front, amelyek nem jutottak be a második fordulóba, így egyáltalán nem küldhetnek képviselőket a helyi parlamentbe.
Az eredmény nem okozott meglepetést, a sziget parlamentjét eddig is ez a pártszövetség irányította, s az első fordulót 45,4 százalékos támogatottsággal nyerte meg. Az elsöprő győzelem azonban részben az alacsony részvétellel magyarázható, amely 52,6 százalékos volt, szemben a 2015-ben tartott előző választás második fordulójában mért 67 százalékkal.
"Párizsnak most muszáj érzékelnie, mi történik Korzikán, valami nagyon alapvető" - mondta a pártszövetség motorjának tekintett autonómiapárti és mérsékelt Gilles Simeoni, akinek köszönhetően a nacionalisták 2015 óta minden helyi választást megnyertek.
Szövetségese, a függetlenségpárti Jean-Guy Talamoni, a korzikai nemzetgyűlés elnöke elmondta, hogy kérik Párizstól a tárgyalások mielőbbi megnyitását az autonómiatörekvésekről.
"Amennyiben Párizs ismét megtagadja a demokráciát, kénytelenek leszünk megmozdulásokat szervezni Korzikán, de végigjárjuk az európai fővárosokat is"
- tette hozzá a helyi politikus, akit gyakran hasonlítanak Carles Puigdemont volt katalán elnökhöz.
A függetlenség és elszakadás kérdése ugyanakkor jelenleg nincs napirenden a szigeten, ahol az elmúlt évtizedek merényletei után viszonylagos stabilitás alakult ki.
A pártszövetség célja, hogy a jelenleg a szigeten létező két megyét a 2018 januárban megalakuló új közigazgatási egységben egyesítsék. Három éven belül
szeretnék megkapni a Saint-Martin és Saint-Barthélemy szigeteken érvényes autonómia státuszát,
amely elképzelésük szerint tíz év múlva lépne életbe. Kérik
a korzikai nyelv hivatalossá tételét a francia mellett a szigeten,
valamint amnesztiát minden korzikai elítéltnek, és bevezetnék a korzikai rezidens státuszát is az ingatlanspekulációk megfékezésére.
Az 1976-ban alakult Korzikai Nemzeti Felszabadítási Front négy évtizeden át harcolt a Franciaországtól való függetlenedéséért, s mintegy 4500, főként robbantásos merényletet hajtottak végre a 330 ezer lakosú szigeten, amely az ország GDP-jének alig 0,4 százalékát biztosítja. A szervezet 2014-ben tette le a fegyvert.
Korzika Franciaország egyik legszegényebb régiója, a szigeten nincsen ipari termelés, a turizmus jelenti az elsődleges bevételi forrást, és a helyi lakosság nagymértékben a központi állami juttatásoknak köszönheti a életszínvonalát, így
a lakosok többsége a felmérések szerint nem támogatja az elszakadást,
s referendum sem várható az önrendelkezésről az elkövetkező 15 évben.
Megfigyelők szerint a függetlenség ugyanakkor a Franciaországhoz két évszázaddal ezelőtt fegyverrel csatolt szigeten állandó téma,
a tényleges politikai szándék azonban a nagyobb autonómia elérése.
André Fazi politológus a France Info hírrádióban az első fordulót követően elmondta: a katalán politikai helyzethez hasonló válság kialakulásának jelenleg nincsenek meg a feltételei Korzikán, de a függetlenedési szándék elsősorban a francia kormány válaszain fog múlni. Az 1970-es években ugyanis a radikalizálódást olyan mérsékelt követelések váltották ki, mint például a korzikai nyelv fakultatív tanításának engedélyezése a helyi iskolákban.