"Politikai korrektség" - Reméljük, hogy a könyvégetés korszakát azért nem éljük meg

"Politikai korrektség" - Reméljük, hogy a könyvégetés korszakát azért nem éljük meg

George Floyd értelmetlen halála megrázta az amerikai közvéleményt, a rendőri brutalitás áldozatává váló afroamerikai férfi esete után sajnos a magát "felvilágosultnak" nevező réteg politikai hadjáratot indított minden és mindenki ellen. 

(Figyelem! Ez egy véleménycikk! A leírtak nem feltétlenül tükrözik a teljes szerkesztőség álláspontját, de fontosnak tartjuk, hogy helyt adjunk a kulturált és logikusan érvelő, vitaindító véleményeknek is.)

Hosszú elemzésekbe bocsátkozhatnánk a tekintetben, hogy vajon Amerikában tényleg rendszerszintű rasszizmusról lehet-e beszélni, vagy inkább arról van-e szó, hogy a fegyverfetisiszta országban eleve mindenki hajlamosabb az erőszakosabb fellépésre a másikkal szemben. (Amerikában olyan mindennapos az iskolai lövöldözés, mint Afganisztánban a pokolgép - szerk.) 

Nehéz kérdés és talán nem is lehet innen, ebből a kis országból megvizsgálni. Ugyanakkor a George Floyd halála utáni kulturális "gestapo hadjáratokról" érdemes szót ejteni. 

Történt ugyanis, hogy a legnépszerűbb streaming szolgáltatók egymás után veszik le az elmúlt évtizedek nagyszerű filmalkotásait, ilyen-olyan érzékenység megsértésére hivatkozva. Ezen művek többségét, vagy a történelmi háttere, vagy éppen sajátos humora, iróniája miatt szeretnék pellengérre állítani.

Így kerülhetett górcső alá az Elfújta a szél című film, amely amiatt vált renitenssé, mert a konföderációt romantikus módon ábrázolja, miközben a filmben szereplő fekete szereplők többnyire szolgáló személyzetként tűnnek fel. A filmmel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a rendező így is sok kompromisszumot kötött annak érdekében, hogy megfeleljen a kor elvárásainak.  

Az HBO Max a film betiltása helyett úgy döntött szerencsére, hogy egy magyarázó dokumentumfilmmel együtt teszi elérhetővé a jövőben a filmet. Arra vonatkozóan, hogy kirekesztő film-e az Elfújta a szél, nehéz választ adni. Vannak olyan alkotások, amelyek az idő haladtával elavulttá válnak, éppen ezért nem lehet megfelelően megítélni ezeket a műveket, viszont betiltani óriási baromság lenne. 

Az Elfújta a szél egy kordokumentuma a korszak hollywoodi filmiparának és egy közgondolkodásnak, ráadásul a mai valóban rasszista alkotásokkal egy lapon említeni merő hülyeség. Azzal viszont, ha eltüntetnék az ehhez hasonló kifogásolt filmeket, a túlzott bűntudattól szenvedő Amerika nem tudja megváltoztatni a történelmét, és nem tudja meg nem történtté tenni az elmúlt évtizedek hibáit. 

Az afroamerikai értelmiség sem ért feltétlenül egyet az esetleges tiltással. Az Oscar-díjas, Whoopi Goldberg azt mondta például, ha minden olyan filmet leszedünk, ami problémásan mutatja be a feketéket, az egy nagyon hosszú lista lenne, ezért elég lenne mindegyik elejére egy magyarázat a film keletkezési körülményeiről.

A ló túlsó oldala

Ám sajnos nem állt meg itt a kulturális blitzkrieg. Így történhetett meg, hogy a mindenkit (is) kiparodizáló Trópusi Vihar című film lekerült a Netlix kínálatából (egyelőre nem tudni, hogy csak egy időre vagy véglegesen), mert Robert Downey Jr. feketére maszkírozva játszik a filmben, tehát beleesik a blackface kategóriába, azaz sérti a feketék érzékenységét, és azt az időszakot idézi, "amikor fehérek játszották a feketék szerepeit is." 

Hamarosan pedig akár a Forrest Gump is erre a sorsra kerülhet ugyanis a Variety főszerkesztője, Tim Gray szerint "nem kellően érzékeny" a vietnámi veteránokkal, az AIDS-betegekkel, a mozgássérültekkel és a politikai aktivistákkal. Utóbbi azért érdekes, mert a filmben szerepel egy baloldali aktivista, aki megüt egy lányt, és hát tudjuk, hogy aki 1968-ban baloldali volt az csak és kizárólag szentéletű ember lehet. 

A többszörös Oscar-díjas film betiltása már csak azért is nevetséges döntés volna, mert a film egyébként pont arról szól, hogy milyen fontos a szolidaritás, illetve ne az előítéleteink alapján viszonyuljunk másokhoz. 

Mielőtt ezek a politikai "aktivisták" kiirtják a humort, az iróniát és az esetleges társadalomkritikát a filmiparból, talán érdemes volna azon elgondolkodni, hogy vajon a szórakoztatás volna-e a lényeg vagy a politikai propaganda. Ugyanis, ha ez a tendencia marad, akkor a végére csak a teljesen steril vagy népszerű témákról szóló filmek kerülhetnek terítékre vagy maradnak a klisés szuperhős filmek, ahol persze minden társadalmi réteg képviselve van, de még a kisnövésűek vagy mondjuk az allergiások is, nehogy valaki felháborodjon...

Ezáltal pedig lassan igazából az egész egyetemes kultúrát kivághatjuk az ablakon. Másfelől, ha tényleg egyes politikai aktivisták mondhatják meg, hogy mi mehet és mi nem, akkor lehet, hogy a kommunista ideológusok tévedtek és nem szocializmus, hanem az 21. századi kapitalizmus hozza el a várva várt baloldali kánaánt. 

Reméljük azért a könyvégetések korszaka nem jön el...