Orbán Viktor szerint a „szavazással” megállították Ukrajna uniós csatlakozását, noha António Costa, az Európai Tanács elnöke szerint a közösség utat nyit nekik a csatlakozáshoz. Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggeli rádiós beszélgetése során azt mondta, a magyar kormány
„nem járul hozzá, hogy megnyissák az első tárgyalási fejezetet”.
Emlékeztetett, ehhez egyhangú tanácsi döntés kellett volna.
A kormányfő azt mondta, ennek ellenére „a háttérben lehet dolgozgatni, de előrelépést tenni nem lehet”. Közölte, látják az ukránok hősies küzdelmét, akarnak is nekik segíteni, „de úgy, hogy közben magunkat nem tesszük tönkre”. Hozzáfűzte:
„ilyen partnerség, olyan stratégiai együttműködés” lehet Ukrajnával, de az nem azonos a tagsággal.
A miniszterelnök azt mondta, Brüsszel most akarja felvenni Ukrajnát az Európai Unióba, nem majd, nem a távoli jövőben, tehát közvetlen fenyegetettségről beszélünk. Azt mondta, nem tudni, hol vannak ennek a tagjelöltnek a határai és mekkora a népessége.
Felidézte, a volt szovjet térség országai is először a NATO tagjai lettek, ezzel garantálták a katonai biztonságot, így az uniónak azzal már nem kellett foglalkoznia a tárgyalások során. (Ezzel szemben történelmi tény, hogy Magyarország a csatlakozási kérelmét 1994-ben nyújtotta be, 1998 tavaszán kezdődtek meg a csatlakozási tárgyalások, míg a NATO-nak csak 1999-ben lett tagja – a szerk.)
A NATO-csúcsról a kormányfő azt mondta, „jöttek az amik”, és azt mondták, eddig „mindenféle szamárságokat lehetett mondani”, de mostantól beszéljünk komolyan, felejtsék el Ukrajna NATO-felvételét!
A miniszterelnök a beszélgetés során élesen kritizálta Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, aki szerinte „brezsnyevesedik”, és úgy viselkedik, mint egy szovjet pártfőtitkár, és Manferd Webert, az Európai Néppárt frakcióvezetőjét, aki azt mondta,
„elege van abból, hogy Orbán Viktor az európai polgárok fején táncol”.
A kormányfő úgy fogalmazott,
a magyar ellenzék gazdáival vitatkozott,
velük szemben kell védenie a magyar érdekeket.
Az uniós csúcstalálkozóról Orbán Viktor elmondta, az orosz energiahordozók importjának tilalma „nem volt napirenden”, ők pedig egységben vannak a szlovákkal. Szerinte a 2028-as dátum, amikortól hatályba lépne, „nincs olyan nagyon messze”. Úgy vélte, az intézkedés felhajtaná az energiahordozók árát, mert nem lehetne hosszú távú szerződéseket kötni.
A hétvégi Pride-ról is beszélt a kormányfő. Arra a felvetésre, hogy a rendőrség szerint a vonulás a gyülekezési törvény alapján nem lehetséges, míg Karácsony Gergely főpolgármester szerint a főváros rendezvénye nem tartozik a bejelentési kötelezettség alá eső események közé, Orbán Viktor a rendőrség álláspontját osztotta. Azt mondta, a felvonulást a rendőrség elvileg feloszlathatná, de Magyarország nem ilyen ország, a hatósági közbelépés nem érheti el a fizikai bántalmazás szintjét.
A Fővárosi Közgyűlés hét közepi bojkottja miatt elmaradt ülésére kitérve a kormányfő azt mondta, Budapesten „káoszt, dugót, csődöt Pride-ot” lehet látni. Szerinte Budapesten „ki vannak tömve pénzzel, mégis elfolyik valahova”.
Kapu Tibor küldetéséről úgy vélekedett, Magyarországon már a XIX. században is nyilvánvaló volt, hogy a nyilvánvaló jó ügyért is meg kell harcolni. Kiemelte, Magyarországon is vannak olyan komoly cégek, akik jelentős szakmai, szellemi hozzájárulást adnak az űriparhoz.
Olyan kérdést nem kapott, amire az „adadadadadadad” választ adhatta volna.
A beszélgetés teljes egészében itt nézhető meg: