Ahogy arról beszámoltunk, Gyöngyösi Márton nyílt levelet írt a minap az 1956-os forradalom örökségét ápoló és a szabadságharcosokat képviselő szervezeteknek, miután az utóbbi időben nagy port kavart a hazai nyilvánosságban az orosz tankönyvbotrány és ennek nyomán az Orbán-kormány hallgatag magatartása.
Az ügy kapcsán a Jobbik-Konzervatívok elnökét és EP-képviselőjét megkérdeztük, milyen reakciókat vár a szervezetek vezetőitől, esetleg válaszolt-e már valaki részükről, és számít bármilyen formában határozott kiállásra tőlük.
Én úgy gondolom, hogy egy forradalom, és az abban résztvevők emlékének ápolása nem szorítkozhat pusztán a koszorúzásra, és a szigorú értelemben vett megemlékezésekre
– jelentette ki az Alfahírnek Gyöngyösi Márton, hozzátéve, hogy a volt szocialista országokban mégis ez a gyakorlat alakult ki, nyilván nem függetlenül attól, hogy a civil önszerveződésnek és a demokratikus gondolkodásmódnak nem alakulhattak ki erős hagyományai.
Ezért sajnos megszoktuk, hogy azok a szervezetek, amelyeknek a demokrácia, és a magyar nemzet 1956-os hagyományai őreként kellene működniük, inkább kerülnek minden érdemi közéleti megnyilatkozást a politikamentességre hivatkozva
– jegyezte meg a jobbikos politikus.
„Figyelembe véve ugyanakkor, hogy az 1956-os forradalom követelései, mozgatórugói és eseményeinek egy igen jelentős része közvetlenül is politikai jellegű volt, és a forradalom öröksége egy masszívan politikai örökség, én a hallgatás logikáját nem tartom jónak. Ám még meg tudom érteni azoknál a szervezeteknél, amelyek vezetősége nem politikusokból áll” – árnyalta véleményét a pártvezető, aki azt is felvetette:
„De mit mondjunk arra a Szabadságharcosokért Közalapítványra, amelyet egy volt miniszterelnök, Boross Péter elnököl? Boross Péter fél a politikától? Mit mondjunk a Terror Háza Múzeumra Schmidt Máriával az élen? Túl sok idejét viszi el a nyugat szidalmazása, és nem marad ideje a főállására?”
Arra is kíváncsiak voltunk, Gyöngyösi pontosan milyen felszólalásra számított volna az érintett szervezetektől, intézményektől, amikor kirobbant az új, 1956-ra nézve sértő és hamisításokat magában foglaló történelemkönyv ügye.
A Jobbik vezetője lapunknak elmondta, úgy látja, hogy az 1956 emlékét ápoló szervezeteknek illett volna legalább egy közleményt kiadniuk arról, hogy
elutasítják a történelem átértelmezésére és meghamisítására, valamint 1956 besározására irányuló orosz kísérleteket, de nem tartottam volna túlzásnak azt sem, ha egyenesen a kormányt szólítják fel, hogy utasítsa vissza Moszkva sértő, és a magyar függetlenséget megkérdőjelező álláspontját
– fejtette ki a konzervatív politikus.
„Nyilván illúzióim nincsenek sem Boross Péterrel, sem pedig Schmidt Máriával és az 1956 örökségén élősködő többi moszkovita NER-es alakkal kapcsolatban. Az ő részükről talán már az is érdem, hogy nem kardoskodnak mondjuk az orosz tankönyvek magyarországi bevezetése mellett”
– rögzítette Gyöngyösi, egyben megjegyezve: „Ami a valóban alulról jövő, és valóban az 1956-osokat képviselő kezdeményezéseket illeti, én bízom benne, hogy ez a levelem felhívja a figyelmüket arra, hogy igenis álljanak ki, és merjék hallatni a hangjukat. Megvan hozzá az erkölcsi tőkéjük, az országnak pedig ma is szüksége volna rájuk.”
A Jobbik-Konzervatívok egyébként már az '56-osok emlékét gyalázó, hazugságokat sulykoló orosz tankönyv botránya kipattanásakor felszólította Szijjártó Péter külügyminisztert, hogy Oroszország nagykövetét azonnal kéresse be a hivatalába, tiltakozó jegyzék átadásával egyetemben. Ezek után bejelentették, hogy összehívják a Külügyi Bizottságot. Ennek nyomán a Jobbik-elnöktől azt is megkérdeztük, szerinte várható-e még érdemi diplomáciai lépés a kormány, a külügy részéről az üggyel összefüggésben, és ha nem, milyen motiváció vagy okok állhatnak emögött. Gyöngyösi erre már csak valamennyi gúnnyal tudott reflektálni:
Muhaha! Elképzelem, ahogy a Druzsba-díjas Szijjártó Péter, aki egyetlen európai külügyminiszterként hason csúszni jár Moszkvába, hogy adjanak már el nekünk egy kis túlárazott gázt, hirtelen az orosz viszonylatban is elkezdi értelmezgetni a szuverenitás szó jelentését. Az még a kisebb baja lenne, hogy esetleg Szergej Lavrov visszakérné tőle a sok munkával megszerzett szovjet kitüntetését, de maga Orbán Viktor is megharagudna rá, és esetleg elcsapná. Ki alkalmazná Szijjártó Pétert, és mire?
– tette fel költői kérdését az ellenzéki pártelnök, aki végül azt is felvázolta, szerinte „Magyarország ma nem egy szuverén ország, hiszen szabadon lehet a népét sértegetni, szabadságát tagadni, és a forradalmát meggyalázni. Nem nyugaton, hanem Oroszországban. A szomorú az, hogy míg ehhez 1990 előtt egy megszálló szovjet hadseregre volt szükség, ma elég egy fideszes kormány”.
„Amíg a miniszterelnököt Orbán Viktornak hívják, addig Magyarország közvetlen orosz függésben lesz, és el fogja szenvedni ennek mind az erkölcsi, mind a politikai, és egyre inkább a gazdasági és nemzetstratégiai kárát is. Én szóltam”
– zárta szavait Gyöngyösi Márton.
Mindezzel kapcsolatosan lapunk megkereste a Terror Háza Múzeumot, a Szabadságharcosokért Közalapítványt, a Magyar Politikai Foglyok Szövetségét és az 1956-os Intézet Alapítványt, arról érdeklődtünk, hogyan értékelik a relativizáló, új orosz történelemkönyv ügyét, és milyen reakcióra lehet számítani szervezeteiktől az esettel összefüggésben. Amint reagálnak kérdéseinkre, természetesen közöljük majd.
Mindeközben az orosz elnök visszakozni látszik 1956 emlékezetét illetően, nemrég ugyanis – a bevett kommunikációs irányvonallal szembemenve – egy gondolat erejéig újfent megvallotta, hogy hibázott a Szovjetunió '56-ban, amikor tankokkal bevonult Budapestre.
(Címlapkép: Gyöngyösi Márton - Béli Balázs/Alfahír)