Az ismertetője szerint A hatalom megszállottja - Orbán Viktor Magyarországa című könyv az ország utolsó négy évtizedét mutatja be Orbán Viktor életrajzán keresztül, aki mindenki másnál mélyebb nyomot hagyott a jelenkori magyar történelemre.
1989 óta Magyarország egyedi pályát futott be Közép-Európában: egy tökéletlenül működő, de teljes értékű demokráciát cserélt le egy folyamatosan radikalizálódó, tekintélyelvű rendszerre.
Ez a mű nemcsak összehasonlító történelmi elemzés, hanem számvetés és látlelet Orbán Viktor rendszeréről és mindannyiunk felelősségéről.
A hazai megjelenés nehezen indult. A 2019-es olaszországi bemutató után idehaza egyetlen kiadó sem vállalta a kötet megjelentetését. Ezután döntött a hetilap kiadója, hogy nem enged a NER-es „cancel culture” nyomásának, és a magyar olvasók számára is hozzáférhetővé teszi a művet. Az Orbán-rezsim természetéről árulkodik ugyancsak, hogy a kritikus és józan hangú munka kinyomtatását elvégző nyomda kérésére nincs feltüntetve a példányokon, hogy mely nyomdában végezték el a munkát.
A 20 évig Magyarországon élő, magát konzervatív anarchistának tartó történész Bottoni számára 2002-ben még rokonszenves volt a Fidesz politikája), mert
üdítően friss volt Orbán Viktor stílusa, személyisége és az a mondanivaló, hogy Magyarország legyen Európával kompatibilis, nemzeti színezettel, beleértve a középosztály megerősítésének szándékát, az önszerveződő civil társadalmat, ami a szabad emberek közösségét jelenti. Manapság ezek a kifejezések vagy tiltottak vagy értelmezhetetlenek. Elvesztették az értelmüket, ami szörnyű
– fejtette ki nemrég Az élet meg minden nevű podcastnak adott hosszabb interjúban. Véleménye szerint 1998 és 2002 között Magyarország történelmi felzárkózási esélyhez jutott, a NATO-hoz és az EU-hoz való csatlakozást ebben az időben tárgyalták le a felek, amivel mind az ország biztonság-, mind a gazdaságpolitikája hosszú távon megoldhatóvá vált. A rendszerváltással előállt egy demokratikus polgári minimum, amelyben az emberek a jó és a jobb között választhattak. Ettől az úttól azonban jelentősen letért az ország. Számára a rendszerhiba legsúlyosabb felismerése a tudományos rendszerek ledarálása volt, és az, hogy
"demokratikus úton egy olyan hatalom jött létre, ami demokratikusan nem leváltható."
A kötet megjelenése okán a Partizán csatornáján is részletesen kifejtette véleményét a magyar politikáról. A nemzetközi kapcsolatrendszerek között szóba került Magyarország és Németország hagyományosan erős viszonya, amelyről Orbán Viktor legutóbbi rádiós nyilatkozatában annak ellenére elégedetlenségét fejezte ki, hogy a német tőkével rendkívül élénk a kormány viszonya: "Magyarországnak három irányba kell mindig figyelnie: Berlin, Moszkva, Isztambul vagy Ankara, tehát Oroszország, Németország, Törökország. (…) Mind a három reláció, mind a három kapcsolatrendszer stabil, kiegyensúlyozott, és jól alakul Magyarország szempontjából, a legkritikusabb egyébként érdekes módon éppen a német kapcsolat ebben a pillanatban" – fogalmazott a kormányfő.
Bottoni a kettősségről szólva az interjúban elmondta, hogy Orbánék hamar felismerték, hogy az Európai Unióba a viták természete nem elvi ellentétekről szól, hanem leginkább pragmatikusak. Arról, hogy vajon a német-magyar kapcsolatokban mindent felülír-e a gazdasági érdek, így fogalmazott:
"Németországban mindenki Berlinre, a fővárosra hivatkozik, de a hatalom igazi terei a tartományokban vannak. Nagyon jóba kell lenni három-négy kulcstartománnyal, és ezzel meg van oldva a német politika kérdése. Magyarország mindig is centralizált állam volt, Németország egészen másként működik. Ha valaki Bajorországot, vagy Baden-Württenberg tartományt »leuralja«, és azzal a néhány tucatnyi jelentős szereplővel jóban van, aki több tízmilliárd eurót fektetett be a magyar gazdaságba, meg tudja tenni, hogy »elkerüli« Berlint, vagy pedig Berlinnek tekintetbe kell vennie azt, hogy ott a választott politikusok, gazdasági erőcsoportok lobbizni fognak Orbán Viktorért Berlinben.”
Fiktív példával élve ebben a bonyolult összefüggésrendszerben szerinte az lehetne csupán intő jel a magyar kormánynak, ha például megjelenne a Handelsblattban egy olyan hír, amely szerint a BMW nem tartja gazdaságosnak a debreceni üzem felépítését és áthelyezi például Krakkóba.
A bookline adatai szerint az olasz és magyar származású történész Orbán rendszerről írt, kritikus hangú kötete máris a sikerlista élére került). A két kiadás között egyébként jelentős a különbség, az olasz olvasók, illetve a hazai közéletet részletesebben ismerő magyarok számára eltérő módon tálalja a történéseket.