A Fidesz azzal vádolja a Jobbikot, hogy kokettál a baloldallal. Teszi ezt direktben, és teszi trükkösen, sugalmazva, torzítva is, a dekára felvásárolt médiájában.
Bevett gyakorlat manapság a kormányoldalon, hogy az ellenzéket szándékosan egy kalap alá véve ostorozzák, aminek a lényege, hogy így mindenkire egyformán fröccsen az áradatból, teljesen függetlenül attól, hogy az mondjuk a Jobbikra igaz-e.
Csökken a tábor, ideges a főnök
Orbán Viktor egyetlen célja, hogy a csökkenő táborából annyit képes legyen megtartani, amivel választást tud nyerni 2018-ban. Narancsködön keresztül szemlélve a magyar társadalmat vannak az "ők", vagyis mindenki a DK-tól az LMP-n át a Jobbikig, és van a "mi", a Fidesz(-KDNP).
Szintén bevett torzítás a kormánypártoknál, hogy Vona Gábor és a Jobbik baloldali érzelmű magyar embereknek címzett gondolatait szándékosan úgy dekódolják, hogy a középre nyitásból nyíltan balfordulatot vett a nemzeti néppárt, sőt, a Fidesz legyőzése érdekében kész együttműködni is velük.
Persze, ezt ők is tudják, hogy nem igaz, csupán arról van szó, hogy a 2016-ban meghirdetett hídépítés politikájára alapozva
a Jobbik a saját táborán túl alternatívát mutat a rendszerváltást elszabotáló két főbűnössel, a Fidesszel és az MSZP-vel szemben.
És igen, ebbe beletartoznak a baloldali szavazók is, ami a világ legtermészetesebb dolga, még akkor is, ha a Fidesz ezt valamiféle árulásként tálalja.
Egy politikai közösség ugyanis azért alakul párttá, hogy a programjának minél több támogatót szerezve választást nyerjen, és az országot úgy irányítsa, ahogyan szerinte az a legjobb.
Időgép beállítva, indulás!
Ennek jegyében fogalmazott például így Orbán Viktor a 2010-es országgyűlési választások előtt, a Magyar Nemzetben megjelent interjújában:
"Számomra egyébként az MSZP-vel és a Jobbikkal szimpatizáló választók elsősorban magyar emberek, akik valamilyen okból a saját életük gondjaira a magukat törvények fölé helyező, levitézlett MSZP-s elittől, vagy a magukat a törvényeken kívül helyező Jobbiktól várják a megoldást. A Fidesznek mint keresztény talapzaton álló politikai erőnek képesnek kell lennie arra, hogy megértse ezeket az embereket, hogy szóljon hozzájuk, hogy legyenek számukra is javaslatai, olyan javaslatai, amelyek több sikerrel kecsegtetnek, mint a szélsőséges megoldások."
Igen, Orbán Viktor és a Fidesz pontosan azt csinálta, amit tesz most a Jobbik is, ami miatt Vona Gábort és pártját ekézik a kormánypártok.
Az MSZP végső összeomlása előtt is, azóta pedig pláne egyértelműen látszik, hogy a Fideszt elzavarni akaró, de a töketlenkedő baloldali pártokkal szakító szavazók jórészt a Jobbikban látják esélyét a kormányváltásnak.
Ugyanebben a Magyar Nemzet-interjúban az utolsó kérdésre, miszerint a 2010-es Orbán Viktor különbözik-e valamiben az 1998-astól, Orbán azt válaszolta:
Ebben a kérdésben az egyetlen mérvadó személy az édesanyám. Ő azt mondta, hogy „kisfiam, te már kiskorodban is pont ilyen voltál”.
Ennek kapcsán érdemes összahasonlítani a korábbi Orbán Viktorokat a mostanival, ugyanis ha magára is érvényesnek tartaná, amit például 2006-ban Gyurcsányra mondott, illetve önmagáról megfogalmazott, hát, akkor
nem lennék ma Orbán Viktor tükre, amibe belenéz.
Mert nyilván az ember változik, még ha politikus is, sőt, a változó idők, helyzetek bizonyos mértékig ezt meg is követelhetik, de az már túl van ezen a határon, hogy míg korábban Orbán Viktor vállalta politikai riválisaival a nyilvános vitát a tévében, addig ma ez már elképzelhetetlen.
2006-ban egy asztalhoz ült Orbán Viktor a regnáló miniszterelnök Gyurcsány Ferenccel, ami után a Fidesz elnöke a Tv2-ben úgy fogalmazott, hogy a Gyurcsánnyal folytatott miniszterelnök-jelölti vitában kiderült, hogy ki milyen ember.
Amikor még megadta a tiszteletet...
Orbán saját keresztény meggyőződésével magyarázta az elemzők szerinti visszafogottságát.
"Ilyenkor egy vitában nem csak az derül ki, hogy ki mit akar, hanem hogy ki milyen ember. Másfél órán keresztül az ember csak magát tudja adni, és ez ki is derült szerintem a tegnapi vitában"
- mondta Orbán Viktor, arra a felvetésre reagálva, miszerint a vitában tudatosan a "szürke politikusra" játszott, ellenpontozva a miniszterelnök habitusát.
Hozzátette azt is, hogy keresztény meggyőződésű emberként a legfontosabb dolog, amikor belép egy közéleti harci terepre, ahol vita van, hogy különbséget tegyen az ember és a tettei között.
"A tettéről nagyon rossz véleményem lehet, (...)még utálhatom is a tettét, de az embert sose"
- fűzte hozzá a pártelnök, aki szerint ha ezt a kettősséget betartja valaki, akkor mindig megadja a másiknak a tiszteletet.
"Ez a szemlélet az én politikámban benne van, ezt lehet visszafogottságnak, vagy szürkeségnek tekinteni"
- mondta Fidesz miniszterelnök-jelöltje.
Valami az elmúlt években eltörhetett Orbán Viktorban. Míg korábban önmaga keresztény meggyőzősésének alapjaként határozta meg, hogy a másiknak megadja a tiszteletet, még ha nem is ért egyet az álláspontjával, akkor vajon
hogyan definiálná magát most, amikor a Jobbik elnökének felszólalásaira most már huzamosabb ideje nincsen más válasza, mint a személyeskedés, az ótvaros, proli buzizás.
A tévévita után Orbán a Fidesz egri naggyűlésén is szóba hozta a Gyurcsánnyal megvívott párharcot. Azt mondta,
"mindenki láthatta az agresszivitást, a durvaságot, a sértegetést. Kimutatták, kimutatták a foguk fehérjét."
Agresszivitás, durvaság, sértegetés
- ezek most mind a miniszterelnököt jellemzik.
Kimutatta a foga fehérjét...