Az agroinform.hu közlése szerint a Dunántúl nagy részén azért különösen kritikus a helyzet, mert közeli folyóvizek és csatornák hiányában a völgyzárógátas tavakba történő vízpótlás eleve megoldhatatlan. Az Alföld körtöltéses halastavai sok esetben a Tiszából vagy a Körösökből ugyan részlegesen feltölthetők, ám ez a művelet az elszálló energiaárak és a víz mennyisége után fizetendő díjak miatt rendkívül költséges.
Mindez a takarmányozáshoz szükséges termények árának és a munkaerő költségének dinamikus emelkedése miatt gyakran már kigazdálkodhatatlan terhet jelentenek a kevés tartalékkal rendelkező ottani halgazdaságok számára is.
Számos halgazdaság a tömeges halpusztulás elkerülése érdekében kénytelen kényszerlehalászást alkalmazni, ez azonban csak a veszteség csökkentésére elegendő, hiszen az így piacra kerülő hal még nem érte el az optimális méretét. A horgásztavaknál a halpusztulások mellett a veszteségek elsősorban ott jelentkeznek, hogy ahol a költséges vízvédelmi beavatkozásokat fizikai vagy anyagi lehetőség híján nem tudják végrehajtani, a tapasztalatok szerint drámaian visszaesik a napijegyes horgászat is.
A Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) szerint az aszály okozta veszteségek az ágazatban a következő évekre is kihatnak majd, hiszen ahol idén elmarad a hosszabb tenyészidejű fajok telepítése, vagy visszaesik azok termelése (a ponty például három év alatt éri el piaci méretét és ivarérettségét), ott ennek a nemzedéknek a hiánya még évekig érezhető lesz majd.
További aggodalomra ad okot, hogy a súlyos problémákkal küzdő halgazdaságok, halgazdálkodók a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) reményeink szerint jövőre megnyíló forrásait megfelelő nagyságú önerő híján nem, vagy csak kisebb mértékben lesznek képesek igénybe venni a szükséges fejlesztéseik végrehajtására
hívta fel a figyelmet Dérer István, a MOHOSZ főigazgatója.
A haltermelők idén csupán a Magyarország egész területére kihirdetett aszályhelyzet alapján igényelhetnek a kárenyhítési alapból juttatást, azt is akkor, ha erre a szükséges döntések megszületnek. Mindez azonban csak töredékét tudja kompenzálni a rendkívüli aszály okozta plusz költségeknek, illetve a bevételkiesésnek. A horgásztavak üzemeltetői esetében egyelőre nincs döntés arról, hogy honnan és hogyan érkezhet a segítség.