Nagyjából egyhetes eltéréssel, de szinte pontosan három évtizeddel ezelőtt, 1987. január 12-13-án sikerült végleg maga alá gyűrnie Magyarországot minden idők talán legvadabb telének.
A városokra átlagosan 20-40 centiméteres hóréteg hullott, a felkotrott torlaszok a két métert is elérhették, de egyes helyeken tetőig elborította az autókat, vagy akár házfalakat is a hó. Településeket zárt el a külvilágtól, megbénította a tömeg- és autós közlekedést, de még az alapvető élelmiszereket is külön vonattal, vagy lánctalpas honvédségi járművekkel kellett szállítani. Gondoljunk bele, ha 2013. március 15-én nagyjából ötezer autó akadt el az autópályákon, mi lett volna egy '87-es helyzetben. Milyen SMS-t küldött volna a belügyminisztérium?
Ám a hófúvások miatt gyalogosan sem volt a legegyszerűbb közlekedni, a munkahelyi késések gazdasági kármértéke nehezen felbecsülhető. Budapestnél majdnem teljesen befagyott a Duna, az iskolák szünetet hirdettek, az elzártabb területeken élők rögtönzött szabadságot kaptak, akár egy hétre is.
Korabeli híradós felvételek az 1987-es havazásról:
Mindezt pedig felmelegedés helyett eső toldotta meg, amitől néhol az addig napi tízórás működésbe állított szánkó is feleslegessé vált: a víz a vastag hóréteget nem olvasztotta meg, hanem egyszerűen ráfagyott a tetejére. Végül még márciusig itt-ott visszakacsintgatott a havazás és a nagy mínusz, de csak győzött a -gázfogyasztást közben duplájára növelő- magyar lakosság.
Önnek tetszene, ha ilyen havas telünk lenne? Netán szép gyermekkori emlékét jelenti 1986-87 tele? Szavazzon!